Túl gyors a Bázel II bevezetése
A bankok működésének nagyobb biztonságát és megbízhatóságát várják a törvényhozók a jóváhagyott banki tőkekövetelményekre vonatkozó új szabályoktól (Bázel II) - írja a Financial Times. A Bázel II teljes alkalmazása a jelentős infrastruktúra- és információigény miatt 2007-2008 előtt nem várható, a hatóságok ugyanis a bankok fokozatos alkalmazkodását igyekeznek elérni. A tervek szerint a folyamat két fázisban menne végbe: első lépésben 2006 végéig a tőkemegfelelés szabványosítását kell végrehajtani, 2007-ben pedig a bankok saját kalkulációs rendszereivel kiszámított szint lesz az irányadó.
Magyarországon a hitelintézetek zöme még a bázeli projekt hatásainak felmérésénél tart, és iránymutatásra vár anyabankjától - nyilatkozta lapunk kérdésére John Varsanyi, a KPMG Hungaria Kft. auditpartnere. A folyamatot egyébként a nyugat-európai bankok többsége túl gyorsnak tartja, meglátásuk szerint ugyanis nincs elég idejük felkészülni a változásokra.
John Varsanyi szerint a 2007-2008-as átállás lehet reális a magyar bankok számára, de addig komoly szervezeti, it- és számviteli fejlesztéseket kell véghezvinniük. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az informatikai fejlesztések költségeit 700 millió forintra becsüli a magyar bankok esetében (VG, 2004. április 5.).
Az európai bankok működésére igen komoly hatással lesz a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) átvétele - hívja fel a figyelmet a KPMG friss tanulmányában. A változások nyomán a nyugat-európai hitelintézetek nyeresége vegyesen alakulhat, míg Agócs Gábor, a KPMG szenior auditmenedzsere szerint Magyarországon a kimutatott profit nagy valószínűséggel növekedni fog. Ennek oka elsősorban a pénzügyi instrumentumok többségénél megkövetelt valós értékelés, illetve az, hogy az IFRS rendszerben az általános kockázati céltartalék változása nem érinti az adott esztendő eredményét.
A magyar cégek versenyképességének szempontjából döntő lehet az, hogy milyen gyorsan tudnak csatlakozni az Európában használatos nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz - mondta lapunknak Tardos Ágnes, a PricewaterhouseCoopers (PwC) igazgatója. Mint az igazgató fogalmazott: szeretnék, ha végre megindulna a párbeszéd ebben a kérdésben Magyarországon, s ennek érdekében a közelmúltban már tartottak szakmai rendezvényt. Ennek fő célja az volt, hogy elősegítse a magyar számviteli szakértők és a környező, az Európai Unióhoz csatlakozott országok szakértői közötti párbeszédet. Magyarország számára példaként szolgálhat Észtország, ahol sikerült az IFRS-szabványokhoz kapcsolódó számviteli szabályozást létrehozni, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat is. Ráadásul kevésbé bonyolult, mint az IFRS, ami nagyban megkönnyíti a kis- és középvállalkozások helyzetét - véli az igazgató. Az észt számviteli standardbizottság 7 főből áll - szemben a most alakult 32 fős magyar testülettel -, és működését a költségvetés finanszírozza, standardalkotási tevékenységét azonban nem felügyeli állami szervezet.
