Banki különteher csak két évig
Kompromisszumos megegyezés született Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és a hitelintézetek képviselőinek tegnapi egyeztetésén: a kormány ragaszkodik az évi 30 milliárd forintos többletbevételt hozó különadó bevezetéséhez, ám ennek terheivel az érintetteknek csak 2005-ben és 2006-ban kell számolniuk - derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen a miniszterelnök-jelöltön kívül Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója, és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vett részt.
Gyurcsány Ferenc közlése szerint az eddig felmerült variációk közül kettő maradt napirenden, a társasági adó kulcsának 16 százalékról 24-re emelése a bankoknál, illetve a kamatkülönbözet-adó bevezetése a hitelintézeteknél: a végül életbe lépő változatról ma dönt a kabinet. (Lapunk úgy értesült: a két változat közül a kamatkülönbözet megadóztatása mellett döntenek majd.) A kormányfőjelölt a kétéves időtávot azzal indokolta, hogy 2007-től több, az unióból származó forrás érkezik az országba, így az extra adóteher további fenntartására nem lesz szükség.
Erdei Tamás hangsúlyozta: a bankszövetség tagbankjai ígéretet tettek arra, hogy többletterheiket nem hárítják át ügyfeleikre, legyen szó akár a lakossági, akár a vállalati szegmensről. A bankszövetség elnöke közölte azt is: a kamatkülönbözet megadóztatását úgy oldanák meg, hogy a hitelintézeteknek a kapott és a fizetett kamatok különbözete után kellene adót fizetniük. Ennek mértéke - tette hozzá Erdei - hatszázalékos lenne, amit a társaságiadó-alapjukból - egyéb ráfordítás címén - elszámolhatnak a hitelintézetek.
Csányi Sándor úgy vélekedett, hogy a kétéves időtartam még vállalható a bankok számára, hiszen nem veszélyezteti versenyképességüket más uniós tagállamok hitelintézeteivel szemben. Csányi hozzátette: a megállapodás tükrében az OTP Bank nem tervezi, hogy más országokba csoportosítsa át a legnagyobb nyereséget produkáló üzletágait. Csányi szerint a változások 9-10 milliárd forint körüli többletterhet jelentenek 2005-ben az OTP-nek, ami pedig az idei nyereség utáni osztalékot illeti, minden jel szerint tartható a 120 forintra vonatkozó terv. Az elnök-vezérigazgató bejelentette: az OTP Bank nagyjából ezer főt érintő elbocsátásra készül, amely elsősorban a back-office területen dolgozó munkatársakat érinti. (A nagyjából 17 ezer embert foglalkoztató OTP-nél ez 6 százalék körüli leépítésnek felel meg. A létszámcsökkentést az teszi lehetővé, hogy a könyvelési, adminisztrációs funkciókat egy központba helyezték át.)
A tervezett "bankadóról" szóló tegnapi megállapodás a korábbi hírekhez képest pozitívumnak tekinthető a hitelintézetek számára - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A hazai bankoknak ugyanis csak két évig kell hozzájárulniuk extra módon az állam terheihez, összességében 60 milliárd forinttal. A tőzsdén jegyzett hitelintézetek közül - az IEB-től eltekintve - az OTP járhat jobban, hiszen nemzetközi tevékenysége, valamint a mintegy ezerfős létszámleépítés miatt jelentősen csökkenhetnek extra terhei. Kisebb méretéből és kizárólagosan magyarországi aktivitásából fakadóan az FHB valószínűleg nehezebben heveri ki a kormányzati szigorítást. Ráadásul nem könnyíti meg a jelzálogbank helyzetét az sem, hogy jövőre már nem lehet számítani a lakáshitelpiac bővülésére - tette hozzá a szakember. Suppan Gergely szerint a "bankadó" már beépült az árfolyamokba, így további jelentős lemorzsolódásra nem kell számítani.
Hasonlóan kedvezően értékeli a tegnapi egyezséget Makray Péter, az Erste elemzője is. Azzal ugyanis, hogy az extra adóztatást csak két évig alkalmazzák, javult a bankok helyzete. Ezt jól tükrözi, hogy a megállapodás után rögtön emelkedésnek indult az OTP és az FHB árfolyama. A szakember szerint az OTP-nek jövőre mintegy 10 milliárd forinttal, az FHB-nek pedig körülbelül 600 millió forinttal nőhetnek adóterhei.
