Bizonytalan központi bankok
Legutóbb csütörtök délelőtt döntött történelmi csúcsot az euró a dollárral szemben, amikor nap végén kurzusa egészen 1,34 dollár közelébe jutott. Szélsőségesen viselkedik a japán jen is a zöldhasúval szemben, hiszen a dolláronkénti 102,4 jenes szint sokéves árfolyamcsúcsnak számít.
Erős nyomás nehezedik a dollárra, "enyhítő körülménynek" pedig egyelőre híre sincs. Az érintett országok közül több is kifejezte aggodalmát s szándékát, hogy nem szeretné magára hagyni a folyamatot, megfelelő ellenszer hiányában azonban egyelőre senki sem lép.
A leginkább veszélyeztetett régió az eurózóna: a gazdaság teljesítménye már eddig is komoly kívánnivalókat hagyott maga után, a visszaeső exportteljesítmény pedig csak tovább ront a helyzeten. A tagállamok gazdasági vezetői intervenciót sürgetnek az Európai Központi Bank részéről - újabban pedig az alapkamat csökkentését is felvetik -, ez azonban a bank elszigetelt akciójaként minden bizonnyal kevés lenne az érdemi változáshoz. Tegnapi ülésén az EKB nem is nyúlt a rátához, de ma már az sem elképzelhetetlen, hogy a jövő év első negyedében sem emel majd. Így változatlanul 2 százalékos az irányadó kamatszint az eurózónában.
A frankfurti székhelyű intézmény a Fedben reménykedhetne, ám az amerikai központi bank szerepét betöltő intézmény az ázsiai országoktól várna segítséget. Utóbbiak ugyanis évek óta úgy tartják gyengén saját fizetőeszközüket, hogy folyamatosan gyarapítják dollárkészleteiket. Most azonban ezek az országok is egyre inkább eurótartalékaik arányának növelésére törekednek, a kínai központi bank vezetői pedig egyenesen kijelentették: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok maga tanulja meg rendezni saját problémáit.
Nem hozna enyhülést az sem, ha az orosz kormány beváltaná ígéretét és devizatartalékainak újabb hányadát váltaná dollárról euróra. Az ország deviza- és aranytartaléka november hó-napban történelmi magasságba szökött 113 milliárd dolláros szintjével, a devizarész jelenleg közel harmada euró. Problémát itt is az jelent elsősorban, hogy a kormány aggódik tartalékai értékvesztése miatt, ezért lenne célszerű az euróhányad növelése.
A dollárral szemben a jen "virágzik", igaz, ennek a japán központi bank örül a legkevésbé. Közel egy éve a 115,00 jen körüli dollárárfolyam is elegendő volt ahhoz, hogy a jegybank intervenció mellett döntsön, most azonban négy éve nem látott erősségű, 102,50 jenes kurzussal kell szembenéznie az országnak. Az ázsiai deviza jelen pályájának csúcsát november végén érte el, akkor egy dollár 102,40 jent ért.
Tavaly január és július között a japán központi bank 9 ezer milliárd jen értékben interveniált - az idén márciusban befejezett pénzügyi évben összesen 33 ezer milliárd értékben adott el saját fizetőeszközéből -, ingerküszöbének alsó határa pedig kezdetben 115,00, később 110,00 jen környékén volt. A japán jegybanknak most is megvan az a lehetősége, hogy szóban, majd ténylegesen is interveniáljon. Előbbit már megtette - a BoJ ismét aktívan figyeli a piaci folyamatokat -, utóbbira azonban, úgy tűnik, egyelőre várni kell.
