Elutasították a frankfurti tőzsdét
A Deutsche Börse (DB) újabb vételi ajánlatát utasította el a London Stock Exchange (LSE): a németek 1,35 milliárd fontot kínáltak az angol börzéért, amit a tulajdonosok kevesellnek. A tárgyalások a két fél között az LSE tájékoztatása szerint ennek ellenére fennmaradnak: a londoniak kíváncsiak, meg tudja-e még lepni őket az ajánlattevő egy számukra szimpatikusabb árral.
A frankfurti székhelyű tőzsde ajánlatában részvényenként 530 pennyt kínált az LSE-ért, ez immáron a második kísérlete volt az elmúlt öt évben a több mint 300 éves parkett megvásárlására. Ezt megelőzően 2000-ben próbálkoztak a tőzsdék összeolvasztásával, akkor az új kereskedési struktúra kialakításának vitáján bukott el a kezdeményezés. A DB arra törekedett, hogy az akkor még éppen jól teljesítő technológiai papírokat a frankfurti parkettre koncentrálják. Az ötlet több LSE-tulajdonos nemtetszését is kiváltotta, de ha ez nem lett volna elég a kudarchoz, az OM Gruppen, a stockholmi tőzsdét működtető társaság ellenséges ajánlata megtette hatását.
Azóta az ügyet pihentették, az idei tőzsdei tendenciák azonban ismét lépésre késztették Werner Seifertet, a DB elnökét. A forgalom a parketteken érezhetően visszaesett, így a tőzsdék díjaik csökkentésére, ennek eszközeként pedig a méretgazdaságosság növelésére törekednek a tőzsdék. Az ajánlatot az LSE szempontjából a piacon mindenesetre jól fogadták: a papírok árfolyama 23 százalékot emelkedett a bejelentés hatására, míg a DB részvényei négy százalékot vesztettek az értékükből. A londoni börzéért kínált részvényenkénti 530 pennys ár egyébként éppen 23 százalékkal magasabb a részvények pénteki tőzsdei záróértékénél.
Az LSE igen keresett volt az elmúlt években: a német és a stockholmi tőzsde mellett az amerikai Nasdaqkal is egyesülési tárgyalásokat folytattak. Szakértők szerint idővel valamilyen irányban lépésre kényszerülnek majd az angolok, hiszen parkettjük továbbra is "egytermékesnek" számít: a DB az azonnali piaca mellett 50 százalékos tulajdonosa a világ legnagyobb határidős kereskedési rendszerének, az Euroexnek, illetve Európa második legnagyobb elszámolóházának, a Clearstreamnek is. Az LSE elszámolóházi tevékenységgel nem foglalkozik, származtatott termékek kereskedelmére szakosodott EDX üzletága pedig mindössze 3,6 millió fontos teljesítményt nyújtott a tőzsde egészét jellemző 125,8 milliós eredményből az idei első fél évben.
Az LSE részvényesei tehát nagyobb árra várnak, úgy vélik, hogy a DB alulértékelte társaságukat.
Abban mindenesetre biztosak a szakértők, hogy a német tőzsde nem hagy fel ilyen irányú terveivel. Elhatározásuk stabilnak tűnik, a számítások szerint ugyanis a lépéssel érdemi csökkenést lehetne elérni a tranzakciós díjakban és a kereskedés egyéb költségeiben.
