Jól járhatnak egyes pénztártagok

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, továbbá az önsegélyező pénztári befizetésekre érvényesíthető adókedvezmények együttes mértéke adóévenként nem haladhatja meg a 120 ezer forintot. Kivéve azok esetében, akik 2020. január 1-je előtt érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, hiszen rájuk nézve 150 ezer forint a felső limit.

Bár a törvényalkotó eredeti szándéka az volt, hogy az igénybe vehető összes adókedvezmény ne lépje túl a 150 ezer forintos határt, a jogszabály egyfajta értelmezése lehetővé teszi, hogy önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság párhuzamos megléte esetén valaki ennél nagyobb összegű kedvezménnyel éljen. Az egészségpénztári tagok ugyanis a már említetten túlmenően további adócsökkentést érhetnek el számlakövetelésük legalább 24 hónapra történő lekötésével, illetőleg egy külön kormányrendeletben meghatározott egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételével, pénztári kontójuk terhére. A két kedvezmény mértéke a lekötött, illetve felhasznált összeg 10-10 százaléka, azzal, hogy az egészségpénztárral kapcsolatos összes kedvezmény együttesen nem haladhatja meg adóévenként a 100 ezer - a már kivételként említett korosztálynál pedig a 130 ezer - forintot. Ebben az értelmezésben az érvényesíthető kedvezmények akár a 200 ezer forintot is meghaladhatják adóévente. A lehetőséggel főleg a magas jövedelműek élhetnek, akik nagy összegű befizetést tudnak teljesíteni. A kedvezmény ugyanis a pénztárba befizetett, és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint erejéig érvényesíthető. A 2005-ös adóévtől a szabályozás egyértelműbbé, a 120 ezer forintos határ szigorúbbá válik, ugyanakkor jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető. Azután tehát a jómódúak számára csak az önkéntes pénztári befizetések adnak lehetőséget adójuk csökkentésére.