Kamatvágás: vegyes várakozások
Az EKB várhatóan 50 bázisponttal, 1,5 százalékra csökkenti az eurózóna irányadó kamatszintjét legközelebbi, 2005. január 13-án esedékes kamatmeghatározó ülésén - jelentette be a Goldman Sachs a hét elején. Az amerikai pénzügyi cég elemzője azért tartja valószínűnek a kamatcsökkentést, mert az eurózóna tagállamaiban a gazdasági növekedés mindössze 1,9 százalékos lehet jövőre, az exportteljesítmény ugyanis erősen hanyatlik az olajár idei, 50 százalékos emelkedése és az euró 11 százalékos, dollárral szembeni felértékelődése nyomán.
A Goldman Sachs véleményét ennek ellenére sem osztják a hazai elemzők. Trippon Mariann, a CIB elemzője például úgy érvelt, hogy az inflációs célkitűzések nem teszik lehetővé a kamatszint csökkentését az eurózónában. Mint mondta, az euró erősödése a dollárhoz képest valóban lassíthatja a tagországok gazdasági növekedését, ez azonban csupán elodázhatja Jean-Claude Trichet EKB-elnök kamatemelési terveit. A szakember szerint sem januárban, sem máskor nem várható kamatvágás, sőt jövőre - az infláció 2 százalék alá szorítása érdekében - az irányadó kamatszint 50 bázisponttal még növekedhet is a zónában.
Ha mégis igaza lenne a Goldman Sachs elemzőjének, akkor az EKB lépése Magyarországon is éreztetné hatását. Tekintve, hogy ezzel tovább növekedne az eurózónában és a hazánkban érvényes kamatszint közötti különbség, a forint elméletileg erősödhet az euróhoz képest. Utóbbira azonban kicsi az esély, hiszen a magyar jegybank várhatóan még december 20-án végrehajt egy 50 bázispontos kamatvágást - véli Nyeste Orsolya, az Erste elemzője.
Az eurózóna kamatszintjének zsugorodása jövőre a hazai alapkamat, illetve ezen keresztül a betéti és a hitelkamatok alakulására is hatást gyakorolhat. Az MNB-nek ugyanis nagyobb tere nyílhatna az alapkamat csökkentésére, feltéve, ha az így megnőtt kamatkülönbözet továbbra is támogatja az erős forintot. Jobbágy Sándor, a DZ Bank elemzője úgy véli, a hazai irányadó kamatszint akár 8 százalékos is lehetne 2005 végére. Az EKB esetleges kamatcsökkentésével a hazai devizahitelek is olcsóbbá válhatnak, az irántuk megnyilvánuló kereslet azonban aligha csökkenhet - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ennek oka, hogy egyfelől a lakossági fogyasztás visszaesőben van, és a legtöbben már eladósodtak devizában.
