A forintnak is árt az erős dollár
A dollár múlt heti erősödése megmozgatta a december közepe óta amúgy igencsak langyosnak nevezhető hazai devizapiacot. Az árfolyam gyengülése nemcsak a forintot érintette, hanem hasonló sorsra jutott a többi visegrádi ország devizája is, sőt nem csekély veszteséget könyvelhetett el a tavalyi ősz sztárvalutájának számító török líra, illetve más fejlődő piaci devizák is.
A feltörekvő piaci valutaárfolyamok közös mozgatórugója elsősorban amerikai befektetők és londoni központú bankok, amelyek üzletpolitikájuk miatt - esetleg némi többlethozam reményében - belekóstolnak egy-egy egzotikusnak tűnő ország instrumentumaiba. Az adott valuta kamatozásával nagyjából arányban álló egzotikumok közül a legnépszerűbb a dél-afrikai rand, valamint a török líra, amelyek az időzóna miatti csoportosítás következtében egy kalapba tartoznak a tavalyi év legjobbjaként számon tartott lengyel zlotyval vagy a magyar forinttal is. A latin-amerikai térségből Brazília és Mexikó, a Közel-Keletről az izraeli sékel tartozik még ide.
Az említett devizák 2002-2004 között kivétel nélkül igen jó időszakot zártak, elsősorban az olcsóvá vált dollárhitelek miatt. Az éveken át egyszázalékos irányadó amerikai jegybanki kamat melletti hitelfelvételből magas kamatozású valuták bankbetéteibe fektetés az utóbbi három év egyik legjobb üzleti lehetősége volt. A 10-20 százalékos éves kamatszint mellett a felértékelődő árfolyam (például a 2001 közepén még 300 forintról induló dollár tavaly év végi 180 forintos mélypontja) évi 20-25 százalékos dollárhozamot eredményezett. Aki jó időben felismerte a lehetőséget, az elmúlt három évben különösebb megerőltetés nélkül tudta túlteljesíteni a fejlett országok kötvény- és részvénypiacait.
A játék azonban kezd veszélyessé válni. Bár az amerikai ikerdeficit-jelenség miatt az elemzők többsége a dollár további gyengülését valószínűsíti, az amerikai jegybank (Fed) múlt keddi nyilatkozata rávilágított: a dollár gyengülése nem tarthat a végtelenségig. Annak ellenére, hogy a közlemény utalást sem tesz a dollár gyengülésére, az infláció kitörésének veszélye burkoltan erre utal, a piac ezt a forgatókönyvet jelzi. A dollár erősödése veszteséget okoz a kamatjátékon, a szereplők ezért próbálnak minél előbb kivonulni az adott devizából. A csordaszellemben távozó tőke már a forint általános gyengülését is kiváltja, az árfolyam nemcsak a dollárhoz képest veszít értékéből, de a megugró forintkínálat az euróhoz viszonyított árfolyamot is meglendíti. A további gyengülés veszélye pedig újabb szereplőket ösztönöz forinteladásra, ezért ilyenkor az árfolyam rövid idő alatt jelentősen veszít értékéből. A forint nyugodtan vészelte át a múlt heti mozgást, az euróhoz viszonyítva kevesebb mint 2 százalékot veszített értékéből, ami az alsó széle az említett devizapárok 2-4 százalék közötti árfolyamgyengülésének. Igaz, a forint eurókötöttsége miatt a dollárhoz képest 180-ról 190-re emelkedő árfolyama már közel 6 százalékos értékvesztést jelent. Múlt év tavaszán már láttunk hasonlót: akkor a Fed ráijesztett a kamatjátékosokra, ám a fenyegetést nem váltotta be. Kérdés, hogy 2005 hasonló lesz, vagy hosszú évek után az idén már veszteséget termel a magas kamat ígérete.
