Biztosra veszik a kamatvágást
A legfrissebb Reuters-poll is alátámasztja azt az általános piaci vélekedést, mely szerint hétfőn 9,50-ról 9,00 százalékra mérsékli az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa. Két hónapra előre rendezettnek tűnik az irányadó ráta helyzete az elemzők fejében, az azt követő időszakra azonban több kérdést is felvet a gazdaság állapota. Elsősorban az államháztartási és a folyó fizetésimérleg-hiány miatt aggódnak, és úgy vélik: februárban a 8,50 százalékos szintnél kell megállni ahhoz, hogy elkerüljük egy forintválság kialakulását.
A jegybank 2004 utolsó negyedévében minden kamatülésén csökkentett az irányadó rátán, az év egészében pedig öszszesen 300 bázispontos mérséklést hajtott végre. Az év végi ülések előtt többen vélték úgy, hogy egy 50 bázispontot meghaladó mértékű csökkentés is sanszos lehet, az MNB azonban nem adta fel az óvatosság politikáját. (Ehhez egyébként Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a jövőben is tartja magát, így a piac után menve dönt majd a csökkentésekről.) A piac tehát komolyabb lépéseket is beárazott már, így minden bizonnyal nem okoz komolyabb meglepetést egy 50 bázispontról szóló döntés bejelentése.
A Reuters által megkérdezett elemzők azt is valószínűsítik, hogy hasonló mértékű csökkentés következik a februári ülésen, ezt követően azonban leállhat a jegybank. Az év végére a legtöbben 8,00 százalékos alapkamatot jósolnak, a maradék 50 bázispontos vágás valamikor a második negyedévben következhet.
Azt, hogy a forintot a magas hazai hozamszint tartja jelen szintjén, lényegében valamennyi szakértő elismeri. Arról azonban, hogy a hangulatváltást hozó kamatszint hol található, már vita folyik: néhány hazai elemzőműhely egy 7-7,50 százalékos év végi rátát sem tart elképzelhetetlennek. A külföldi elemzők álláspontját képviseli a BNP Paribas szakértője, aki 2005 végén 9,50 százalékos irányadó kamatszintet jósol az év eleji csökkentések után, azaz jövőképében a jegybank korrekcióra kényszerül. Ilyen irányú elképzeléseiről több külföldi bank szakértői - többek között a Morgan Stanley is - tudósítottak az elmúlt hetekben, komolyabb forintvisszaesést párosítva ehhez a második fél évben. Ezzel szemben hazai elemzők úgy látják, hogy mindez csak egy szélsőséges szcenárió eredménye lehet, az euró az idén nagy valószínűséggel jóval 255 forint fölé nem erősödik majd. A makrogazdasági tényezők közül a jegybank lépését támogatja az infláció alakulása. A mutató novemberről decemberre 0,8 százalékponttal, 5,56 százalékra esett, és hasonló mértékű javulást várnak a januári adatban is. Mindez azt sugallja, hogy a jegybank első számú célváltozójának számító adat megfelelő teret biztosít a lazításhoz, nem így azonban az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. A Reuters-poll szerint az idei évre tervezett teljes államháztartási hiány 40 százaléka március végére teljesülhet, és azt is valószínűnek tartják, hogy a hó végi tényadatok sorra meghaladják majd a Pénzügyminisztérium előrejelzését.
