Fejlődhet a lakossági bankpiac
Magyarországon a 15 éves és idősebb korosztály kétharmadának van valamilyen bankkapcsolata, szemben az új közép-európai uniós tagországok 77 százalékával: bankszámlával a magyar felnőttek valamivel több mint fele bír, amely az újonnan csatlakozókon belül az ötödik helyhez elég - többek között ez hangzott el a Fessel-GfK Piackutató Intézet bécsi konferenciáján.
Az utóbbi években mind Magyarországon, mind a régióban stabil maradt a banki kapcsolattal bírók aránya. Ez arra utal, hogy a lakosság egy része számára nem teljesen magától értetődő, hogy valamely bank ügyfele legyen, ugyanakkor a húsz és ötven év közötti réteg jelentős növekedési potenciált hordoz a bankok számára.
A bankszámlahasználat terén a szlovének és horvátok vezetnek - 91, illetve 83 százalékkal -, ám ennek hátterében az áll, hogy mindkét államban bankszámlára utalják a nyugdíjakat. Figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy a magyarok 54 százalékos arányával szemben az osztrák felnőtteknek 94, a németeknek pedig 99 százalékának van működő bankszámlája.
Valamilyen megtakarítási terméket a magyarok húsz százaléka mondhat magáénak, amely régiós összehasonlításban szintén az ötödik helyhez elegendő: ezen a területen a szlovákok állnak elöl 53 százalékkal, őket viszonylag szoros egymásutánban követik a szlovének, csehek és horvátok. A GfK összehasonlítása alapján a régió országainak ezen a területen is van mit ledolgozniuk: Ausztriában a lakosság háromnegyedének, Németországban csaknem négyötödének van valamilyen megtakarítási terméke.
Ami a megtakarítási célokat illeti, hazánkban a GfK adatai szerint igen vegyes a kép, hiszen a célok közé tartozik a háztartás felszereltségének fejlesztése, a bútorvásárlás és a család megsegítése. Ennél kevesebben említik meg a nyaralást és az ingatlanvásárlást célként. A megtakarítási formák közül Magyarországon még mindig a saját tulajdonú ingatlan és a takarékbetét számít a legkedveltebb befektetésnek.
