Amerikai kamattalány
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tavaly június óta öszszesen hat alkalommal emelte az ország irányadó kamatszintjét azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a recessziós hónapokat, majd a bő egyéves átmeneti időszakot követően a gazdaság túlhevülése ellen védekezzen. Az akkor 1,0 százalékos alapkamat mára - a negyed százalékpontos lépéseket követően - 2,5 százalékosra duzzadt.
A Fed tehát a maga részéről mindent megtett, nem véletlen, hogy a kialakult helyzetre maga Alan Greenspan sem talált jobb kifejezést, mint hogy "talányos". A szigorító intézkedések alatt ugyanis nemhogy lassult volna, de tovább dinamizálódott a tengerentúli gazdaság, és ami még érthetetlenebb, csökkent a hozamszint is.
A kifordult hatásmechanizmusok eddig távolról sem voltak jellemzőek az USA gazdaságára: az alapkamat emelésével a hoszszú távú hozamok is nőttek az elmúlt években, most azonban ezek a lejáratok esnek, sőt a bankok fokozták vállalati hitelezési és jelzálog-hitelezési tevékenységüket. Az emelések megkezdését megelőző május óta a fogyasztási és vállalati kihelyezések 6,6 százalékkal bővültek, a vállalati felvásárlások, összeolvadások volumene pedig 2000 óta a legmagasabb szintet érte el. A lakásvásárlási kedv teljesen váratlanul csapott ismét erősödésbe ez év januárban - 4,7 százalékos volt a növekedés -, ezzel a dinamikával a piac több mint húszéves csúcsokat dönget.
Mindezekkel összhangban javulnak az elemzői várakozások is a gazdaság egészének teljesítményét illetően: decemberben a Bloomberg konszenzusában még 3,5 százalékos GDP-dinamika szerepelt az idei évre, ez a jelen hónapban immáron 3,6 százalékra emelkedett. Mindezek alapján szinte biztosra vehető, hogy a Fed az elkövetkező hónapokban sem szakít a folyamatos emelések politikájával. Ez év decemberére - ennek megfelelően - a 4,5 százalékos alapkamat elérését sem tartják elképzelhetetlennek az elemzők, egy évvel később pedig öt százalékra nőhetne az alapkamat. A visszafogottabbak az idén 3,75 százalékos rátára számítanak, és csak 2006 végére várják a 4,5 százalékos alapkamatot. A kamatemelések a dollárt is csak a kezdetekben segítették, ma már ennek az árfolyamra gyakorolt hatása is mérséklődött. Az euró ismét 1,32 dollár fölé küzdötte magát.
