Gondban a német biztosítók
A német szociális állam agóniája, a sorozatos költségvetési megszorítások a biztosítási szektorba is begyűrűztek, ahol most a meghatározó szereplők az egyébként piaci alapú életbiztosítási rendszer szociális elemeinek lefaragásáért kardoskodnak. A Financial Times Deutschland információi szerint érdekvédelmi szervezetük nem csupán az előkészületben lévő reformjavaslatokat bírálja, de ma már a szolgáltatókra nézve méltánytalannak érzik az életbiztosításokra központilag megállapított technikai kamatláb, magyarán a minimálisan biztosítandó hozam mértékét is.
A jelen szabályozás szerint a biztosítótársaságok az ügyfelek által lekötött mintegy 600 milliárd eurónyi vagyon legnagyobb részére törvényileg meghatározottan átlagosan 3,5 százalékos garantált hozamot vállalnak. Ennek biztosítása azonban egy olyan monetáris környezetben, ahol az alapkamat szintje bő másfél éve két százalék, ráadásul az emelésre egyelőre nincs kilátás, valós kihívásnak tűnik. Bár az idők folyamán a technikai kamatláb mértékét többször kiigazították, az új szerződések esetén az továbbra is 2,75 százalékos. Az intézmény teljes eltörlését a szakma sem várná el, annak mérsékléséért, pontosabban egy dinamikusabb, a körülményeket jobban tükröző rendszerért azonban küzdeni fognak - figyelmeztetett Bernhard Schareck, a németországi biztosítók szakmai szövetségének elnöke.
A legnagyobb problémát tehát az alacsony kamatszint jelenti, ez azonban nem az egyetlen nehézség. A német szociális rendszer jelen formájának kialakításakor nem számolhattak ugyanis a törvényalkotók olyan gyógykészítmények vagy éppen gyógyászati eljárások megjelenésével, amelyek mára egyre magasabbra, akár hatvan év fölé is tornázzák az átlagos harmincéves biztosított életbiztosításának időtartamát. A hozamgarancia az egész futamidőre jár, miközben a növekvő biztosítási időszak ellen megfelelő védekezési lehetőséget a jogszabályok nem nyújtanak. A rugalmasság növelése tehát ezen a téren is kívánatos - fogalmazott Shareck.
A biztosítók helyzetét tovább bonyolítja, hogy jövedelmezőségüket már nem pusztán magas kiadásaik, de a befektetési alapok által generált egyre erősebb verseny is veszélyezteti. Ez ellen hibrid termékekkel, biztosítással kombinált befektetési eszközökkel védekeznek, miközben a szakemberek egyre komolyabbnak ítélik annak veszélyét, hogy a kényszerű hozamversenyben a biztosítók "túllőnek a célon". Olyan mértékben szerepeltetnek kockázatos befektetéseket, például részvényeket vagy ingatlanokat amúgy híresen biztonságos portfólióikban, amelyek miatt kedvezőtlenebb környezetben akár meg is égethetik magukat.
Eközben azt sem kerülhetik el, hogy tiltakozzanak a rájuk vonatkozó tervezett jogszabályváltozások ellen. Egy a biztosítási törvény felülvizsgálatának szakmai alátámasztására létrehozott bizottság például azt javasolja: a jövőben a biztosítási kötvényeket a társaságok garantált árfolyamon legyenek kötelesek az ügyfél kérésére visszavásárolni. Ezzel az ügyfél mindenképpen jól jár, hiszen a számára kedvezőtlen kamatváltozás esetén ilyen irányú kockázatát a biztosítókra hárítaná.
