Nő Közép-Európa vonzereje
Nem tett rossz lóra, aki az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott országok börzéin fektetett be, s úgy tűnik, az idén sem kell csalódniuk a papírokban. Az elmúlt napokban a budapesti, a prágai és a bécsi börze is történelmi magasságokba tornázta fel magát, s ha 2005 eddig eltelt időszakát szemléljük, akkor több tőzsdeindex is impozáns bővülést tudhat maga mögött. A budapesti börze mutatója közel 20 százalékkal növelte értékét, a cseh PX50 index pedig több mint 13 százalékkal.
A magas hozamok mindenesetre megtették hatásukat: egyre több befektető "csábult el", amelyet a régióban érdekelt befektetési alapok vagyonának számottevő emelkedése is mutat. Igaz, arról sem szabad elfeledkezni, a gyengülő dollárnak is aktív szerepe volt abban, hogy a tengerentúli részvényekből máshova csoportosították át pénzeiket a befektetők.
A piaci szereplők mindenesetre a kelet-közép-európai térség jövőjét is optimistán ítélik meg, mondván, a régió országait középtávon is komoly gazdasági bővülés és szigorú fiskális politika jellemzi majd, párhuzamosan az EU-ba történő további integrációval. Vannak, akik óvatosabban fogalmaznak. A Deutsche Bank elemzői szerint immáron reális szintre kerültek az árfolyamok, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lenne bennük további növekedési potenciál, főként, hogy a globális kereskedelemben a fejlődő országok szerepe egyre nő - emelték ki az elemzők.
Egyes befektetők azonban már drágának tartják a régió részvénypiacait, s új célpontokat kerestek. Leginkább azok, akik nem bíztak kellőképpen a kelet-közép-európai értékpapírpiacokban, s úgy érzik, lemaradtak a nagy árfolyamrobbanásról. Az EU-hoz legközelebb csatlakozókról (többek között Törökországról, Romániáról, Bulgáriáról, Horvátországról) azonban már nem akarnak lemaradni, ezért itt igyekeznek pozíciókat kiépíteni, remélve, hogy hasonló forgatókönyv zajlik le, mint a "fiatal" uniós tagországok börzéi esetében.
Ezen országok értékpapírpiacainak a többsége azonban illikvid és viszonylag kicsi, ám a részvények árazása olcsónak tekinthető, nem beszélve arról, hogy a makrogazdasági helyzet folyamatosan javul - érvelnek a piaci szakértők. Amennyiben gazdasági reformokra és szerkezeti változásokra kerül sor, amely jótékonyan hat a GDP alakulására is, úgy a részvénypiacok ugrásszerű növekedést produkálhatnak az elkövetkező esztendőkben - teszik hozzá. A térség jelenlegi nemzetközi megítélését mindenesetre jól mutatja, hogy egyedül Törökország részvényeit tartalmazza az MSCI Emerging Market ex-Asia index - emeli ki a Financial Times. Ez azonban mit sem zavarja az elkövetkező években csatlakozók részvénypiacait. A román börzeindex az idén már 43 százalékot szedett magára, miután a kormány 2007 januárjára tervezett uniós csatlakozását megelőzően számos reformjavaslatot készít elő. A bolgár tőzsdemutató több mint 31 százalékos erősödést tudhat maga mögött 2005-ben, amelynek hátterében szintén az EU-csatlakozás előszele, a gazdaság fejlődése, a tőzsdei cégek átláthatóságának javítása és a legnagyobb állami cégek professzionálisabbá váló menedzsmentje húzódott meg. S ne feledkezzünk meg azért a török börzéről sem. Az isztambuli ISE National 100 mutató tavaly december 17-e óta - amikor az EU közölte, 2005 októberében kezdik a csatlakozási tárgyalásokat az országgal - több mint tíz százalékot drágult.
