Kicsi a részvényesi demokrácia
Elérhető-e az öreg kontinensen a részvényesi demokrácia? - ezt a kérdést feszegeti a brüsszeli székhelyű felelős vállalatirányítási (corporate governance) tanácsadó cég, a Deminor Rating legutóbbi felmérésében. Az ABI (Association of British Insurers) részére végzett elemzés szerzői arra jutottak: Európában meglehetősen sok gazdasági társaság esetében a szavazati jogok nem állnak arányban a tulajdonnal. A Deminor felmérése szerint a FTSE Eurofirst 300 indexet adó nagyvállalatok mindössze kétharmadára érvényes az egy részvény, egy szavazat képlete. A cégek 20 százaléka - elsősorban francia, svéd és holland társaságokról van szó - többszörös szavazati rendszert működtet, míg tíz százalékuk alkalmaz szavazati plafont; ez elsősorban Spanyolországra és Svájcra jellemző. Ezek mellett olyasfajta torzulások is megfigyelhetők, mint a szavazati és tulajdoni limit, elsőbbségi részvények, szavazati jogot nem biztosító részvények vagy a meghatározó kérdésekben vétójogot adó aranyrészvény.
A piac és a szabályozói oldalról érkező nyomás apróbb elmozdulásokat előidézhet. Svédországban például a tőkepiaci törvények kikényszerítették, hogy a többszörös szavazatot biztosító technikák aránya csökkenjen, de Hollandiában is jogszabályi változások sarkallják egyszerűsítésre az olyan óriáscégeket, mint amilyen például az ABN Amro. Brüsszel folyamatos harcban áll az aranyrészvény intézményének felszámolása érdekében, mivel az unió technokratái szerint ez a fajta papír túlzott hatalommal ruházza fel a kormányokat.
A többszörös szavazati jogot jelentő részvények tulajdonosai persze alapvető emberi jogaik sárba tiprásaként értelmezik a privilégiumaik megnyirbálására irányuló szándékot - és nem is mindig eredménytelenül. A svédek ellenkezése például az unió felvásárlási direktívájával szemben lehetővé tette a tagországok számára, hogy elutasítsák azt a cikkelyt, amely egy ajánlat döntési fázisában felfüggesztette volna az egy részvény, egy szavazat képlettől eltérő megoldások alkalmazhatóságát. Magyarán, nem sikerült elérni, hogy például egy felvásárlásnál a részvényesek mint tulajdonosok tulajdoni arányaiknak megfelelően döntsenek. Brüsszel most ugyanezt a szabályt próbálja visszacsempészni a társasági adótörvényekre vonatkozó javaslataiban.
