Optimalizálja tőkéjét a Mol
Múlt héten, egy nappal a BUX történelmének második legnagyobb abszolút értékű esése után egyazon napon jelentette be a Mol és az OTP is, hogy sajátrészvény-visszavásárlásokba kezd. A Mol közleménye meglepte a piacot, mert nemrég a meglévő ötszázalékos sajátrészvény-pakettjének értékesítése is felmerült lehetőségként. A tavalyi év végén ugyanis - amikor a Mol-részvényeket a társaság kérésére bevezették a varsói tőzsdére - a magyar olajtársaság azt tervezte, hogy a likviditás biztosítása érdekében a varsói piacon értékesíti a feleslegesnek tűnő részvényeket.
A jelenleg meglévő pakettet még 2002-ben vásárolta a Mol, amikor az általános rossz hangulat a mélybe nyomta a részvényárfolyamot, és félő volt, hogy nyomott áron a Mol túlságosan könnyű préda lesz egy külföldi befektető számára. Ráadásul a Mol szerette volna a saját részvényeit felhasználni az INA vagy a PKN akvizíciójánál.
Az OTP bejelentése, miszerint maga is saját részvényt vásárol vissza, talán még érdekesebb a lapunk által megkérdezett elemzők szerint, hiszen a közgyűlés már több mint tíz hónapja felhatalmazta erre a menedzsmentet, ezért az időzítés jelentheti a megoldást a háttérhez. Az OTP közgyűlése az opciós program miatt és "a részvény árfolyam-ingadozása esetén a gyors beavatkozás lehetőségének megteremtése céljából" adott felhatalmazást a vásárlásra.
A részvény-visszavásárlásokat általában három tényező motiválja: készpénz visszajuttatása a befektetőknek, az árfolyam "karbantartása" és akvizíciókhoz való felhasználása. Az utóbbira mind a Mol, mind az OTP esetében csekély esély van, és aligha ez áll a háttérben. A Mol az idén nagyon szerencsés helyzetben van a jelentős profitabilitásnak és a gázüzletág eladásának köszönhetően ugyanis több készpénzt generál az üzlet, mint amennyit a Mol jelenleg megfelelő megtérülés mellett be tud fektetni. Ezért valószínűsíthető, hogy a Mol esetében sokkal inkább a tőkeszerkezet javítása és a megtermelt készpénz részvényesek számára történő visszaadása áll a háttérben, semmint az árfolyam karbantartása, amely azonban szintén fontos tényező lehet. Az OTP esetében azonban már távolról sem beszélhetünk túltőkésítettségről. A bank az idén is jelentős akvizíciókra készül, és nemrég zárult a horvát Nova Banka felvásárlása is, amely az OTP-nek 236 millió eurójába került. A legnagyobb magyar banknak további terjeszkedési tervei vannak Szerbiában, Romániában és esetleg Törökországban is. Romániában a CEC megszerzéséért harcol az OTP, ami igazi nagyhal lenne a magyar bank számára, és a hatalmas it-fejlesztési igényt is figyelembe véve valószínűleg már feszítené az OTP mérlegét. Ezért az OTP sajátrészvény-visszavásárlásai mögött aligha lehet a tőkeszerkezet optimalizálását felismerni motivációként, sokkal inkább az árfolyam megtámasztására törekedhet a bank.
