Van visszaút a BAR-listáról
A tartozás megszűnését követően a hitelintézet bármikor kezdeményezheti az adós adatainak törlését a Bankközi Adósnyilvántartó Rendszerből (BAR) - derül ki abból a dokumentumból, amelyben a felügyeleti állásfoglalást kérő ügyfeleknek küldött válaszokból szemezgetett a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A BAR-ral kapcsolatos szabályokat tartalmazó hitelintézeti törvény (Hpt.) a rendszerből való törlés időtartamának csupán a maximumát határozza meg kötelező jelleggel: legkésőbb a tartozás megszűnését követő öt év elteltével a jogszabály erejénél fogva törölni kell az egykori adóst a nyilvántartásból. A felügyelet jogszabályi felhatalmazás hiányában sem bocsáthat ki olyan kötelező erejű rendelkezést, amely akár az adatbevitelre, akár az adatok öt éven keresztüli rendszerben tartására kötelezné a felügyelt intézményeket.
A dokumentum tanúsága: nem csupán a felügyelet, de a Hpt. sem írja elő explicit módon a bankoknak a kötelező adatfelvitelt a BAR-ba. Az ellenőrző szerv ugyanakkor hangsúlyozza: implicit módon mégiscsak kötelező az adatfelvitel. Ennek feltétele - a Hpt. rendelkezésének megfelelően -, hogy "az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan" ne tegyen eleget.
A PSZÁF szerint a kötelező BAR-csatlakozás, valamint az a tény, hogy a hitelintézetek és a rendszert működtető BISZ Rt. közötti, a Hpt. alapján zajló adatátadás nem jelenti a banktitok sérelmét, áttételesen az adatfelviteli kötelezettségre utalnak. A jogalkotó szándéka a hatékony adós-nyilvántartási rendszer megteremtésére irányult, márpedig a cél csak a nyilvántartás teljességével, illetőleg az adatfelvitel kötelezőségével érhető el - olvasható a dokumentumban. Ezen értelmezés szerint tehát a bankoknak nincs mérlegelési joguk.
