Bankszektor: jön a vadászidény
Közleményben erősítette meg tegnap a müncheni HVB Group, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat az esetleges egyesülésről a milánói UniCreditóval. Részleteket a felek nem hoztak nyilvánosságra, ám német lapértesülések szerint a megegyezés nem várathat magára sokat, az egyetlen vitás pont a tranzakció anyagi feltételrendszere. A frankfurti tőzsde rendkívül jól fogadta a hírt: a bejelentés hatására a HVB papírjai ugyan csak egy százalékkal drágultak, de fő tulajdonosa, a Münich Re kurzusa már 2,2 százalékkal emelkedett. Több mint három százalékkal erősödtek a Commerzbank részvényei is, miután a hitelintézet eséllyel pályázik arra, hogy a közeljövőben felvásárlási célponttá váljon.
A jelek szerint tehát mégsem akvizíciót hajt végre Olaszország második legnagyobb bankja, amely 26 milliárd eurós piaci kapitalizációjával a kontinens rangsorának kilencedik helyét foglalja el jelenleg. Korábban ugyanis arról szóltak a hírek, hogy az UniCredito egy részvénycserés ügylet keretében felvásárolná a 15 milliárd eurós piaci kapitalizációjú HVB Groupot, amelyért akár 16 milliárd eurót is megadna.
Elemzők szerint a nagyvonalúság mögött főként a müncheni központú bankcsoport tízmilliós kelet-közép-európai ügyfélköre keresendő, még pontosabban a régió tizenegy országában jelen lévő HVB-csoporttag Bank Austria Creditanstalt. Az olasz bank korábban már kifejezte érdeklődését a BA-CA iránt, de 2002-ben a Commerzbankkal is hírbe hozták, nem is teljesen alaptalanul. Az UniCredito neve felmerült a román Banca Comerciala Romana privatizációjában is. Az év elején a hetedik legnagyobb török hitelintézetében, a Yapi Kredi Bancasiban szerzett többségi részesedést az UniCredito.
Az európai bankpiac idei kilátásairól írott elemzésben Stuart Graham, a Merrill Lynch munkatársa úgy vélte: 2005-ben országhatárokon átnyúló összeolvadásokra és terjeszkedésekre van kilátás az idén. A legnagyobb esélye a felvásárlási célponttá válásra szerinte az olasz és német bankoknak van, miután ezek nem tudják felvenni a versenyt a nagyobb méretű szereplőkkel. Tanulmányában első számú célpontként a HVB-t említi, de szót ejt a holland ABN Amróról is, a belga Dexiáról, illetve a brit Barclaysról és HBOS Groupról is.
Hasonló állásponton van David Nangle, az ING elemzője, aki a Reuters tudósítása szerint úgy nyilatkozott: az UniCredito és a HVB fúziója főként a régióban hídfőállással nem rendelkező óriásbankokat, például a Citigroupot, a Deutsche Bankot vagy a HSBC-t ösztökélheti itteni terjeszkedésre. Nangle lehetséges akvizíciós célpontokként az OTP-t és az osztrák Erstét jelölte meg, mivel ezek mögött nem áll stratégiai befektető. Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője is lát rációt egy hasonló forgatókönyvben, miután érzékelhetően egyre több nyugati bank keres lehetőséget a keleti irányú terjeszkedésre. Mindez ráirányítja a figyelmet az elég komoly regionális szereplővé vált OTP-re is, amely árazását tekintve is vonzó célpont Réczey szerint. Ráadásul fundamentális teljesítménye - az univerzális bankok mezőnyében - a legjobb a régióban - húzza alá az elemző. Réczey szerint szóba jöhet nyugati vagy akár tengerentúli befektető is. Alkalmas árfolyam mellett lehetséges egy felvásárlás, de Réczey nem zárta ki az esetleges egyesülést sem, hiszen a tranzakció mikéntje az erőviszonyok függvénye.
Az OTP esetében Nangle a nem teljesen tiszta tulajdonviszonyokra is figyelmeztetett. Réczey egyetért a kifogással, miután úgy véli, sejteni lehet, hogy a menedzsment "nem hivatalosan" magas részesedéssel bír a bankban, és a felvásárlást komoly alapszabályi korlátok is nehezítenék.
