Mit üzen a 2025-ös infláció az állampapír-befektetőknek? Így alakulhatnak a kamatok idén
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös évre vonatkozó hivatalos inflációs adatot: a pénzromlás éves üteme 4,4 százalék lett. Ez az egyetlen szám nemcsak gazdaságpolitikai szempontból fontos, hanem közvetlenül érinti a lakossági megtakarítások jelentős részét is – különösen az inflációkövető állampapírok tulajdonosait.
Miért kulcskérdés a 4,4 százalék?
Az infláció mértéke határozza meg a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) következő kamatperiódusát. A konstrukció lényege, hogy az állam az előző évi infláció felett egy előre rögzített kamatprémiumot fizet, így a befektetés elvileg megőrzi a pénz reálértékét.
A most közzétett adat alapján tehát már jól látható, milyen hozamokra számíthatnak a befektetők 2026-ban. A képlet egyszerű: 4,4 százalék inflációhoz jön hozzá a sorozatonként eltérő kamatprémium. Ez azonban ma már messze nem egységes.
A régebbi PMÁP-ok között még találni 1–1,5 százalékos prémiumot fizető papírokat, az új kibocsátásoknál viszont ez az extra hozam gyakorlatilag eltűnt.
Nagy különbségek a régi és az új Prémium Állampapírok között
A kamatfordulók után így a PMÁP-ok kamata nagyjából 4,5 és 5,9 százalék között alakul majd, attól függően, hogy ki, mikor és melyik sorozatot vásárolta meg. Ez jelentős különbség egy azonos kockázatú befektetésnél, ami egyre inkább tudatos választásra kényszeríti a megtakarítókat.
A Magyar Államkincstár jelenleg a 2035/I2 sorozatot kínálja. Ez az első kamatfordulóig évi 6 százalékos kamatot fizet, ám 2026. május 23-ától a hozam 4,5 százalékra csökken, mivel ekkor már csak az infláció feletti 0,1 százalékos prémium jár.
A tízéves futamidőhöz mérten ez meglehetősen szerény reálhozamot jelent.
Megéri-e tíz évre lekötni 0,1 százalék reálhozamért?
Úgy tűnik, sok magyar befektető erre a kérdésre inkább nemet mond. A kereslet egyre inkább más lakossági állampapírok felé tolódik, különösen azok irányába, amelyek magasabb fix vagy rugalmasabban változó hozamot kínálnak.
A FixMÁP öt évre előre rögzített, évi 7 százalékos kamatot biztosít, negyedéves kifizetéssel.
Azoknak ideális, akik nem számítanak újabb inflációs sokkra, és hosszabb időre szeretnék bebiztosítani a jelenlegi hozamszintet.
Nem mindenki PMÁP-ban gondolkodik
Nem minden megtakarító az inflációkövető PMÁP-ban látja a legjobb megoldást. A lakossági állampapír-kínálat ma több eltérő célra szabott konstrukciót is kínál, attól függően, hogy a befektető inkább a rugalmasságot, a kiszámíthatóságot vagy az árfolyamvédelmet tartja fontosnak.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP): kamata a rövid lejáratú állampapír-aukciókhoz kötött, így gyorsan követi a kamatkörnyezet változásait, de csökkenő kamatszint mellett a hozama is hamar mérséklődhet.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz): sávos kamatozásával és kedvező visszaváltási feltételeivel elsősorban azoknak szól, akiknek a likviditás fontosabb a maximális hozamnál.
- EMÁP: euróban denominált állampapír, alacsonyabb kamattal, de védelmet nyújt a forint gyengülésével szemben.
- Diszkont Kincstárjegy (DKJ): rövid távú pénzparkoló, amely kiszámítható hozamot és teljes likviditást biztosít néhány hónapos időtávon.
Az inflációkövető konstrukciók közül ugyanakkor továbbra is kilóg a sorból a Babakötvény. Ez a speciális állampapír az éves infláció felett fixen 3 százalékos kamatprémiumot fizet, így a következő kamatfordulótól a hozama 7 százalék fölé emelkedik. A kedvező feltételek azonban csak a gyermekek számára, a Start-számlán keresztül érhetők el, így ez a megoldás elsősorban hosszú távú, célzott megtakarításként jöhet szóba.
Tudatos választás nélkül nincs jó hozam
A 2025-ös inflációs adat egyértelmű üzenetet hordoz: az inflációkövető állampapírok továbbra is védelmet nyújtanak a pénzromlás ellen, de már messze nem mindegy, melyik sorozatot választja a befektető. A hozamkülönbségek nőnek, a döntések súlya pedig nagyobb, mint valaha.
