Lakáshitelezés: olcsóbb húsnak...
Egy évvel ezelőtt még a teljes lakossági lakáshitel-állomány (1652,7 milliárd forint) mindöszsze 1,42 százalékát tették ki a deviza alapú kölcsönök, ám a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint 2005 áprilisában már 10,88 százalék volt a részarányuk. A számottevő növekedés nem véletlen: az euróban és svájci frankban denominált lakáskölcsönök bővülési dinamikája messze meghaladja a forinthitelekét. A negyedik hónapban utóbbiak év/év alapon mért gyarapodása a 9 százalékot sem érte el, míg a kihelyezett devizahitelek állománya megkilencszereződött a 2000 milliárd forintos határ közelébe jutó teljes portfólión belül.
Az MNB adataiból az is kiderül, hogy áprilisban ismét olcsóbbá váltak a lakás célú kölcsönök. A jegybank szerint a háztartási szektor ingatlanhiteleinek átlagos hitelköltség-mutatója 59 bázisponttal, 13,96-ról 13,37 százalékra csökkent. Ez tovább növelheti a hitelfelvételi kedvet, a jelenlegi tendencia fényében vélhetőleg folytatólagos népességrobbanást okozva a bankok devizaadósainak táborában. A jegybank már április közepén napvilágot látott jelentésében is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a lakossági és vállalati szektor hitelezési aktivitása túlnyomó részt a deviza alapú konstrukciókban nyilvánul meg. Az MNB már akkoriban figyelmeztetett arra is, hogy a jelenség további térnyerése valószínűsíthető, dacára a forintkamatok folytatódó csökkenésének.
Az euró alapú konstrukciókat a szakemberek középtávon kevéssé tartják kockázatosnak, tekintettel arra, hogy belátható időn belül várhatóan Magyarországon is bevezetik a közös európai fizetőeszközt. Más kérdés, hogy jó ideig még nem tudni az átváltás árfolyamát, így ennek bizonytalansága nem kis rizikót csempész ezekbe a módozatokba. Ráadásul a deviza alapú lakossági ingatlan célú hitelek tavalyi boomja épp arra az időszakra esett, amikor a forint lényegesen erősebb volt az euróhoz képest, mint manapság. Márpedig egy 245 forint/eurós szinten felvett, tízmillió forintos, tízéves hitelnél például nyolcezer forinttal dobja meg a havi törlesztőrészletet, ha a forint 260-ig gyengül.
Jóllehet az euró alapú hitelek továbbra is kapósak, a jegybanki jelentés szerint a devizahiteleken belül egyre inkább teret nyernek a svájci frankban nyújtott kölcsönök. Ezek kockázatosabbak az euró alapúaknál, mivel a svájci valuta árfolyama volatilisebb, ráadásul az ottani kamatszintről - amely áttételesen szintén befolyásolja a törlesztőrészleteket - leginkább felfelé képzelhető el elmozdulás. Ez pedig drágíthatja ezeket a kölcsönöket is.
Az összállományt tekintve a helyzet már nem annyira vészes, elvégre a devizahitelek tíz százalék körüli súlya a teljes lakáskölcsön-állományon belül elmarad a személyi és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél elfoglalt részaránytól, amely megközelíti a teljes volumen harmadát. Az ingatlan alapú devizahitelek térnyerését figyelve azonban valószínű, hogy az arány annak dacára is növekedni fog, hogy egyik-másik hazai banknál már kedvezőbb feltételekkel lehet ingatlan célú forintkölcsönt felvenni, mint akár euró, akár svájci frank alapút.
