A tőzsde szimbólum
Az az ország, amelynek ma nincs hatékonyan működő tőzsdéje, az biztos, hogy nem demokratikus berendezkedésű és nagy valószínűséggel lakosságának meghatározó része tengeti életét nyomorban, míg meglévő vállalatai versenyképtelenül vegetálnak. Ott pedig, ahol van tőzsde, de a politikai elit hátat fordít neki, vagy esetleg még akadályoztatja is fejlődését, az az ország lemond arról, hogy bármilyen komoly szerepet is betöltsön földrajzi környezetében. Ezért a tőzsde soha sehol nem pusztán egy kereskedési hely, hanem mindig az adott ország erejének és egészséges politikai berendezkedésének szimbóluma is.
Ez év június 21-én pontosan 15 éve van annak, hogy Magyarországon - közvetlenül a rendszerváltás után - újra megnyithatta kapuit a tőzsde. Így ez a nap több, mint egy gazdaságtörténeti momentum, ez Magyarország demokratizálódásának, szabadságának az egyik fő jelképe. Ezért ez a 15 éves évforduló még azoknak is érzelmileg fontos dátum kell legyen, akik egyébként keveset tudnak a tőzsdézésről.
A Budapesti Értéktőzsde, amely piacot és likviditást biztosít mindazoknak, akik magyar részvényekkel, kötvényekkel, határidős termékekkel vagy opciókkal szeretnének kereskedni, nem a semmiből keletkezett és nem egy súlytalan közegben fejlődött. Története Budapest története is egyben, azé a folyamaté, amelynek során fővárosunk a régió egyik meghatározó pénzügyi központjává nőtte ki magát. Ez a születésnap okot és alkalmat adhat a hazai politika és gazdaság történetének áttekintésére. Hiszen a parketten kereskedő alkuszok egymást követő generációi saját bőrükön tapasztalhatták meg az 1929-es gazdasági válság és a két világháború, valamint a kommunista diktatúra időszakában a több mint 40 éves kereskedési szünet kedvezőtlen hatásait, majd egyúttal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának áldásait is.
Alapító atyáink, élükön báró Kochmeister Frigyessel, ma boldogan üdvözölnék a Budapesti Értéktőzsdén folyó munka széleskörűségét, amely nagyban segítette a privatizáció folyamatát és támogatja vállalataink beruházásainak a tőkepiaci finanszírozását, miközben lehetővé teszi a külföldi és a belföldi megtakarítások gyarapodását. Az elődök valószínűleg csak álmélkodnának mai számítógépes és távközlési technológiánkon, amely azonnali információkat biztosít az árakról és az üzletkötésekről a piaci szereplőknek.
Sikerünk közvetlen eredménye az előttünk járók erőfeszítéseinek, ezért legyen június 21. tisztelgés azon szakemberek előtt, akiknek víziója és kemény munkája létrehozta a Budapesti Értéktőzsdét és segítette felvirágzását, majd a világ egyik legmegbízhatóbb, legnyitottabb és legszabályozottabb piacává tette. Ma ünnepeljük azt, hogy 15 éve piacgazdaságban élünk és dolgozunk, míg tőzsdénk, a bevezetett 15 ezer milliárd forintos értékpapírtömegével és napi 18 milliárd forintnyi átlagforgalmával Magyarország egyik legtekintélyesebb intézményévé vált.
