Negyvenmillió kártyatulajdonos adataihoz fért hozzá egy hacker, bejutva a MasterCard egyik informatikai partnerének arizoniai adatbázisába - tudatta a kártyatársaság közleményben. Az adatok között, amelyekhez a tolvaj hozzáférhetett 14 millió MasterCard mellett 22 millió Visa és ismeretlen számú Discover, illetve American Express márkájú kártya adatai is voltak, bár a MasterCard szerint tőle csupán 68 ezer kártyatulajdonos adatait lopták el (töltötték le) ténylegesen. Az eset felülmúlja az eddigi legnagyobb hitelkártyaadat-lopást, amelynek során 2003 februárjában nyolcmillió Visa-, AmericanExpress- és MasterCard-tulajdonos adataihoz fért hozzá egy hacker - írja a Bloomberg hírügynökség.

A szerverén tapasztalt behatolást május végén jelentette a CardSystems Solutions az amerikai hatóságoknak, ám mint később kiderült, azok már 2004 óta folytak. A kártyatársaságok biztosították ügyfeleiket, hogy a jogosulatlanul megszerzett adatokkal végrehajtott vásárlásokért a kártyatulajdonos nem felel.

Az amerikaiak többsége úgy érzi, a kormányzat nem tesz sokat a személyes adatok védelméért. A közelmúltban történt adatlopások még inkább ráirányítják a figyelmet a személyes adatok lopásáról szóló törvényre - jelentette ki az eset kapcsán Charles Schumer demokrata párti szenátor -, utalva a szenátus által az idén áprilisban elutasított ilyen tartalmú jogszabályra. Ebben a hónapban 3,9 millió ügyfelének adatát "veszítette" el egy a Citigrouphoz tartozó hitelintézet, míg ebben az évben korábban több száz ezer ügyfél adatát lopták el a Bank of Americától, a Wachovia banktól, több adatkezelő cégtől és különböző amerikai egyetemektől. Egy Bloomberg által megkérdezett elemző szerint a legnagyobb veszteséget a lopott adatokkal való visszaélésekből a kereskedők, illetve a kibocsátó bankok szenvedik el. 2003 és 2004 áprilisa között a kártyaadatok ellopásából adódó veszteség az Egyesült Államokban 11,7 milliárd dollárra rúgott.

Szakértők szerint a nemzetközi bűnszövetkezetek az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában lopott kártyaadatokkal Kelet-Európába és Ázsiában élnek vissza úgy, hogy az ellopott adatok segítségével a piacon legálisan beszerezhető gépekkel újragyártják a kártyákat.