Az első negyedévben folytatódott a devizahitelek térhódítása a háztartásoknál: a forinthitelek állománya 0,1 százalékkal csökkent, a devizahiteleké ugyanakkor 22,9 százalékkal növekedett - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közölt adatokból. Március végén a háztartások bankhiteleinek már 17,3 százaléka devizahitel volt, szemben a 2002 végi három százalékkal. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hosszú, öt éven túli lejáratú lakáshitelek közül 211,3 milliárd forintnyi már deviza volt április végén: két és fél évvel ezelőtt még ugyanez az állomány alig haladta meg a tízmilliárd forintot.

Az összállományt tekintve árnyaltabb a helyzet, hiszen a devizahitelek tíz százalék körüli súlya a teljes lakáskölcsön-állományon belül elmarad a személyi és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél elfoglalt részaránytól, amely megközelíti a teljes volumen harmadát. Az ingatlan alapú devizahitelek térnyerését figyelve azonban valószínű, hogy az arány annak dacára is növekedni fog, hogy egyik-másik hazai banknál már kedvezőbb feltételekkel lehet ingatlan célú, támogatott forintkölcsönt felvenni, mint akár euró, akár svájci frank alapút.

A bankok szerint a deviza alapú hitelek ilyen nagy mértékű előretörése egyértelműen a törlesztőrészletekkel magyarázható: az átlag magyar adóst ugyanis egy hitel kondíciói közül szinte csak ez érdekli, a futamidő későbbi részét érintő kockázatokkal kevésbé számol. Különösen jól megfigyelhető ez a jelenség a lakáshiteleknél: egy-kétezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészlet érdekében a kölcsönigénylők túlnyomó többsége hosszú évekre hajlandó vállalni a deviza alapú hitel árfolyamkockázatát.