Az elmúlt időszak döntései jól megalapozzák azt a most már teljesen világos irányvonalat, amelyet a jövőben a Budapesti Értéktőzsde követni szeretne - mondta el lapunknak Horváth Zsolt, a magyar tőzsde vezérigazgatója. Ennek egyik meghatározó eleme a magyar piacon tervezett integráció: a Keler és a Budapesti Árutőzsde egybekapcsolása a BÉT-tel. Az így kialakuló értéklánc egyszerre jelent előnyt a piaci szereplőknek, kibocsátóknak és a tulajdonosoknak is a szinergiák kihasználása révén.

A stratégia másik fő eleme a nemzetközi integráció, amely a kelet-közép-európai tőzsdeszövetség létrehozását jelenti. Ennek első lépése lehet a varsói tőzsde jövőre tervezett privatizációjában a sikeres szereplés, vagyis a Bécs-Budapest szövetség kiterjesztése a lengyel fővárosra is. E szövetség lényeges eleme, hogy a helyi piacok függetlensége megmarad, és e mellett kell az előnyöket kihasználni. Természetesen a szövetséget szeretnék minél szélesebb körben kiterjeszteni a régió további piacaira is. Ezt a törekvést erősíti, hogy az adott tőzsdék tulajdonosi körében nagyon sok olyan szereplő van, amely regionális szinten van jelen a piacokon.

A bécsi tőzsdével már folynak az egyeztetések az együttműködésről - mondta el Horváth Zsolt. Már meghatározták, hogy milyen területeken lehet hosszú távon együttműködést kialakítani. Ilyen lehet például az összehangolt megjelenés a befektetők felé, amelynek már volt példája New Yorkban roadshow keretében, és terveznek ilyet Ausztriában, Magyarországon és egyéb piacokon is. Napirenden van annak vizsgálata, hogy az információszolgáltatás és -értékesítés terén milyen közös modellt tudnak bevezetni, illetve a szabályozási környezet harmonizálását is tervezik.

A BÉT stratégiájának része az is, hogy fejlessze, erősítse a magyar piacot a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás és a befektetési szokások terén. Horváth kiemelte: a magán- és az intézményi befektetői bázist is erősíteni kell, mivel azok fejlettségben és méretben - részvénypiaci befektetésekben - jelentősen elmaradnak a fejlett országokhoz, de sok esetben a régióhoz képest is. Pontosan ez a kör indokolja, hogy szükséges a helyi piacok függetlenségének megőrzése. A magyar gazdaságban közepes méretű cégek ugyanis a nemzetközi piacokon nehezen érvényesülnének, míg a helyi befektetők szívesebben fektetnek be ezekbe a társaságokba. E célok eléréséhez természetesen törekedni kell a megfelelő szabályozási környezet kialakítására. Szerencsére a tőkepiaci törvény most történő módosításával várható, hogy könynyebb lesz majd a cégek tőzsdére jutása, illetve a külföldi társaságok megjelenése a magyar parketten. E tervek az elkövetkező 2-5 évben bőven adnak munkát a BÉT vezetőinek - mondta Horváth Zsolt.