Törékeny a magyar makrohelyzet
A fejlődő piacok és az amerikai kamatláb közötti kamatkülönbség (spread) közel tízéves mélyponton van, s hasonló szintre sülyedt az amerikai befektetők kockázati éhsége. Ráadásul az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed további kamatemelései is bizonytalansági tényezőt jelentenek a közép-európai térség számára - fogalmazott Christian Schiweck, a frankfurti DeAm alapkezelő portfóliómenedzsere a Hypothekenbank in Essen AG által rendezett kétnapos tőkepiaci konferencián.
A kilátásokról ráadásul meglehetősen kedvezőtlen képet festettek az alapkezelők. A befektetők kockázatkerülő magatartása ugyanis könnyen azt jelentheti, hogy egyes pesszimista hírek az egész térségre rányomják bélyegüket. - A piaci szereplők általában 3-5 nap után képesek különbséget tenni az egyes fejlődő piaci országok között, addig a régiót egy egységként kezelik, azaz az eladási hullám mindegyik piacot érinti - magyarázta Monica Mastroberardino, a zürichi Bank Vontobel portfóliómenedzsere. Ilyen "gócpontok" pedig jelenleg több helyen is kialakulhatnak - folytatta. Magyarországon a tervezettet jócskán meghaladó költségvetési hiány befolyásolhatja kedvezőtlenül a fejlődő piacok megítélését, ám hasonló helyzet állhat elő, ha a 2005. őszi lengyelországi választásokon nem sikerül koalíciós kormányt létrehozni, illetve ha Oroszországban újabb "Hodorkovszkij-perekre" kerül sor, s tovább nő a feszültség Ukrajnával szemben. A magyarországi helyzetet különösen aggasztónak tartja Monica Mastroberardino: amennyiben a költségvetési hiány a GDP hat százalékára ugorna, illetve az eurózónába való 2010-re tervezett belépést sem sikerülne tartani, úgy a kamatok ismét emelkedésnek indulhatnak. Ennek megvalósulására nyolcvanszázalékos esélyt lát, ám vannak, akik kevésbé ilyen pesszimisták: Christian Schiweck például csak 30-40 százalékos esélyt ad ezen forgatókönyv megvalósulásának. Mint hangsúlyozta: a nyugat-európai országokét meghaladó gazdasági bővülés pozitívumot jelent - s ez az összes közép-európai országra igaz -, éppen ezért nem gondolja, hogy az alapkezelők tömegesen kivonulnának az országból, illetve a régióból. A kettős deficit komoly gond a magyar gazdaság számára - állítja Dávid Tamás, a DZ Bank elemzője, s véleménye szerint nem várható, hogy ezen a téren belátható időn belül javulás állhatna be. Főként, hogy a jövő évi választások előtt komolyabb reformra nincs esély. Barbara Eberhardt, a frankfurti CEE Union-Invest vezető portfólió-menedzsere szerint a közeljövő parlamenti választásai érdemben meghatározhatják az elkövetkező két-három évet, amelyek fontosak jövő szempontjából.
