Vághat az EKB az alapkamatból

Trendfordulót jósol az eurózóna kamatszintjének csökkentésével kapcsolatban Otmar Issing, az EKB főközgazdásza. A szakember a Handelsblattnak adott interjújában elmondta, hogy nem zárja ki a kamatcsökkentés lehetőségét sem. Mindez azért meglepő, mert a központi bank eddig nem engedett a politikai nyomásnak. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a múlt heti kamatdöntő ülést követően - amelyen az irányadó kamatot változatlan szinten hagyták - még úgy nyilatkozott, hogy a történelmi mélyponton lévő kamatszint kedvez az eurózóna növekedésének, így továbbra sincs helyük a kamatvágásra irányuló követeléseknek, az inflációs nyomást pedig kellő mértékben sikerül kordában tartani.

Az eurózóna gazdasági növekedése a 2 százalékos alapkamat mellett is lassú, ezért egyes elemzők úgy vélik, az EKB előbb-utóbb engedni kényszerül a kamatvágásra irányuló nyomásnak.

Az európai jegybank esetleges kamatcsökkentése erősítené a forintot, hiszen a kamatkülönbözet tágulása miatt vonzóbbá válnának a kelet-közép-európai befektetések - mondta Trippon Mariann, a CIB elemzője. A szakember azonban kevés esélyt lát a monetáris enyhítésre, holott egy 25 bázispontos vágást helyes lépésnek tartana az eurózóna gazdasági növekedésének lassúsága miatt. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az európai jegybank rugalmatlan, ráadásul optimista a GDP-bővüléssel kapcsolatban is.

Barcza György, az ING elemzője szerint szintén nem valószínű a kamatvágás. A szakember úgy látja, hogy ha az EKB mégis engedne a nyomásnak, akkor a forint csak kismértékben erősödhetne, hiszen a magyar monetáris tanács szinte azonnal kamatcsökkentéssel reagálna a döntésre, mint ahogy tette azt 2002 végén.