Vételre sarkalló célárfolyamok
Egyértelműen a vételi ajánlások vannak többségben a négy vezető magyar papírra elemzői körökben, így még van tere a további növekedésnek. A legnagyobb potenciál - legalábbis az elemzők szerint - az MTelekomban van, míg a Richter gyakorlatilag elérte a kitűzött átlagos célt. Az egyes elemzések között egyébként óriási különbségek lehetnek, a Mol esetében például a legmagasabb és legalacsonyabb célárfolyam között mintegy 44 százalék a különbség.
Az alulárazottságot az OTP példája is jól mutatja, hiszen tegnap hiába forgott már osztalékszelvény nélkül a részvény, az árfolyam mintegy 2,5 százalékát kitevő osztalék eltűnését szinte észre sem vehették a tulajdonosok a kurzusban. Az elemzők által publikált célárfolyamok átlaga (7161 forint részvényenként) még mindig több mint tíz százalékkal haladja meg a jelenlegi értéket. Az elemzők egyébként egyetértenek abban, hogy a hitelintézet 2005. évi növekedési kilátásai már nem olyan jók, mint egy évvel ezelőtt. Természetesen azért temetni sem kell az OTP-t, az első negyedéves gyorsjelentés után ugyanis a bank vezetői bejelentették, hogy azért az idén is 18-20 százalékkal tudják növelni a csoportszintű eredményt, a tavalyi 131,1 (IFRS-szabványok szerint) milliárd forintról. Az OTP esetében a legmagasabb és a legalacsonyabb célárfolyam között 13,7 százalékos különbség van, s ez azért nem kevés.
Megdöbbentő eltérés azonban e téren a Molnál mutatkozik, hiszen a legmagasabb, 19 ezer forintos célár 44 százalékkal haladja meg a legkisebbet, a 13 200 forintosat. Azt persze rögtön le kell szögezni, hogy az olajszektorban az eredmény-előrejelzés sokkal nehezebb, mint a bankszektorban, az ekkora eltérés azonban mégiscsak furcsa. Igaz, az egyetlen eladási ajánlással előállt Smith Barney minden magyar részvényre a legalacsonyabb célárral rukkolt elő (Richter, Mol). Mindenesetre az így kialakult 17 434 forintos átlagos célár is még mindig közel tíz százalékkal magasabb a tegnapi árfolyamnál. A Mol esetében egyébként egyértelműen látszik, hogy az idei év nem lesz rosszabb a tavalyi rekordévnél, sőt az elemzők egyértelműen jobbat várnak a tavalyi 200 milliárd forintos nettó profitnál. Ennek oka a tartósan magas kőolajár, illetve finomítói árrés. Ráadásul a Mol extraprofitra is szert tehet még az iparágon belül is, hiszen különösen kedvező számára a brent és az urál típusú olaj különbözetének alakulása. A cég vezetői nem közölnek előre terveket a bizonytalan előrejelzések miatt.
A legnagyobb növekedési potenciál a jelenlegi árfolyam és az átlagos célárfolyamok alapján a Magyar Telekomban rejlik. (Ráadásul ez az egyetlen olyan cég, ahol minden célár meghaladja a jelenlegi árfolyamot.) A tegnapi árfolyamszintnél ugyanis a 938 forintos átlagos célár 15 százalékkal magasabb. A távközlési cégnél ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy még a részvényenkénti 70 forintos osztalék birtokában is csak rövid időre sikerült áttörni a 900 forintos szintet. Az MTelekom az elmúlt években osztalékpapírrá vált, s az árfolyam csak egy nagyon szűk sávban mozgott. Jelentős növekedési kilátásai továbbra sincsenek. Az ez évi tervekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a vezetők a vezetékes üzletág vesszőfutásának végét várják, és így óvatos, egy számjegyű növekedéssel számolnak. A 70 forintos osztalékszint pedig akvizíció nélkül tartható.
Ugyanakkor a Richter árfolyama gyakorlatilag elérte az elemzők átlagát, a 28 580 forintos átlagos célár ugyanis mintegy egy százalékkal magasabb a jelenlegi árazásnál. A Richter szárnyalását egyébként a Merrill Lynch napokban megjelent elemzése okozta, amely 34 ezer forintos célárat határozott meg. Az elemzés szerint ennek oka az, hogy a specializált gyógyszercégnél magas a nagy fedezettartalmú termékek aránya.
