Ismét gyorsjelentések az USA-ból
A héten kezdődik az amerikai gyorsjelentési szezon, amely általában a részvénypiaci stratégia és jövőképalkotás egyik legfontosabb tényezője. Nemcsak a második negyedéves eredmények alakulásáról kapunk majd információt, hanem éves prognózisok is napvilágra kerülnek.
Most először fordulhat elő 12 egymást követő negyedév után, hogy a profitnövekedés üteme egy számjegyűvé zsugorodik. Az előzetes becslések az S&P 500 (az USA gazdaságát leképező index) átlagosan 7,8 százalékos eredménybővülést prognosztizálnak az előző év azonos időszakához képest. Persze ebből még nehéz messzemenő következtetést levonni, hiszen az első negyedévben realizált 13 százalékos növekedési ráta is jelentősen felülmúlta a 9 százalékos várakozást. Akkor ez úgy váltott ki egy 6 hetes részvényralit, hogy jelentős mértékben csökkentek az olajárak, illetve egy sor kedvező makroadat látott napvilágot. Az emelkedés azonban így sem volt elsöprő mértékű, hiszen "mindösszesen" öt százalékkal srófolta fel az S&P 500 index értékét. Ellenben egy gyenge gyorsjelentési szezon ugyanazon gazdasági tényezőket és számokat sötétebb hátterűvé színezheti: előtérbe kerülhet egy még magasabbra kúszó olajár forgatókönyve minden lehetséges negatív következményével együtt, az erős dollár exportrontó hatása, valamint a kamatemelési ciklus restriktív célja és küldetése. Ezt pedig nemcsak közgazdasági, hanem ökonometriai mérések is alátámasztják: a gazdasági teljesítmény ingadozását legerősebben magyarázó tényezők az infláció és a rövid kamatok mozgása. A Fed nem véletlenül emel kamatot, célja az inflációs nyomás kereslet-visszafogáson alapuló enyhítése. Márpedig az amerikai vállalati szektor lételeme a belső kereslet folyamatos bővülése; másrészről a hatékonyságjavító intézkedések túlnyomó része és a technológiacserék az elmúlt két-három évben lezajlottak. Innen nézve egy viszonylag kedvező eredményszezon pedig nagy valószínűséggel csak az iránykeresést és a piac megosztottságát konzerválhatja, vagyis nagyobb, egyenletes szárnyalásra mindenképp kicsi az esély.
Ez az év eddig az iránykeresés éve volt az amerikai börzéken. A makrogazdasági környezet alapján - kamatemelési ciklus közepén, a növekedés még mindig a harmincéves átlag felett van - ki lehet ugyan alakítani egy optimista víziót a tőzsdére vonatkozóan, de igazán csak a második negyedéves gyorsjelentési időszak önt tiszta vizet a pohárba. Buborék nélkül, a számok önmagukért beszélnek majd, amely nem biztos, hogy édesen cseng majd a piaci bika futtatóinak fülében.
