Tarolhat a szektor a járulékszámlák bevezetésével

A biztosítótársaságok semmiféle változást nem várnak az üzleti betegbiztosítás piacán a kormány azon terveitől, hogy januártól egyéni járulékszámlákat és erre épülő háromszintű egészségügyi ellátási csomagot vezetnének be. Több cégnél is elhárították a Világgazdaság erre vonatkozó kérdését, ugyanis úgy vélték, hogy csak a bevételi oldalon kívánja az állam megfogni az egészségbiztosítást. "Majd ha lesz tényleges reform, akkor lehet bármiről is beszélni" - mondták lapunknak.

Ugyanakkor a mintegy 440 ezer tagot számláló önkéntes egészségpénztári szektor szereplői a saját piaci szerepük felértékelődését várják a várható módosításoktól. Az egyéni járulékszámlák bevezetése az első lépés lehet a szemléletváltozáshoz - mondta Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója. Ugyanis ha csak az kap ellátást, aki fizet érte (vagy aki helyett az állam fizet), az erősíti az öngondoskodás alapgondolatát, ez az önkéntes pénztárakról szóló törvényben le van fektetve. Az ellátási csomagok meghatározása pedig lehetővé tenné a pénztáraknak, hogy az Országos Egészségbiztosítás Pénztárral (OEP) együttműködjenek, világossá válna, mely szolgáltatásokért kell további pénzt fizetni, ezt pedig az egészségpénztári számláról állhatnák a tagok. Nőne az egyének felelősségvállalása a saját egészségük érdekében - hangsúlyozta Lukács. Ugyanakkor hozzátette, ennek némiképp ellentmond, hogy ma is jóval nagyobb tere lehetne az öngondoskodásnak. A Patikapénztár GfK Hungáriával közös tavalyi közvélemény-kutatásának eredménye ugyanis azt mutatta, hogy míg egy átlag magyar havonta 15 ezer forint körül költ az egészségére (gyógyszer, szemüveg, magánorvos, üdülés, sport), addig mindössze 2400 forintot fizetnek a pénztártagok egy hónapban a számlájukról, tehát ma is van egy jelentős lefedetlen terület, a pénztárak szerepe ma sem akkora, mint amekkora lehetne.

Ennek okát Lukács abban látja, hogy az adókedvezmények és egyéb szabályozási feltételek többször is változtak a pénztárak indulása óta, ez pedig bizonytalanságot szült az emberek körében. Éppen ezért a mindenkori kormánynak a felelőssége, hogy biztonságos és kiszámítható legyen a rendszer működése.

A többszintű egészségbiztosítási ellátás távlatokat nyithat az egészségpénztáraknak, megmutathatja az embereknek, hogy érdemes előtakarékoskodni - mondta Studniczky Ferenc, az 54 ezres taglétszámát tekintve a piacon legnagyobb OTP Egészségpénztár ügyvezetője. Erre egyébként a tagoknak ma is lehetőségük lenne, ebben valójában a saját tudatuk akadályozza őket.

Miközben ma az egyéni számlákról felhasznált összeg 80 százaléka gyógyszertári számlákat és gyógyászati segédeszköz-vásárlásokat finanszíroz, addig mindössze 1-1,5 százalék körüli a sportolásra fordított pénz. Pedig a pénztári filozófiában a prevenció a fő szempont. A jövő útja, hogy az egészségmegőrzésre több pénzt szánjunk - hangsúlyozta Studniczky. Az önkéntes egészségpénztáraknál vezetett egyéni számlákról már most is kifizethetik a tagok a társadalombiztosítás által nem finanszírozott extra szolgáltatásokat, így például a hotelszolgáltatást. Jó példa erre a fogászat is, ahol az OEP már csak bizonyos kezeléseket finanszíroz, azonban a fogászati kiadások ezen felüli részét egyéni számláikról állhatják a pénztártagok. A háromszintű csomagnak köszönhetően jobb lehetőségeik lesznek azoknak, akik már takarékoskodtak, számukra a szolgáltatások minősége javulhat. Fontos, hogy a tagok is rájöjjenek: az életminőségük javítása érdekében milyen más szolgáltatást vehetnek igénybe az egyéni számláik terhére. Az önkéntes egészségpénztárakban jelenleg mintegy 22 milliárd forint a megtakarított vagyon. Ez növekvő tendenciát jelez, bár önmagában a vagyon nem mutatja meg a szektor jelentőségét, hiszen átlagosan a számlán lévő pénz felét el is költik egy évben a tagok. Lukács Marianna szerint fontos látni, hogy a OEP mellett jelentős tényezők lehetnek az önkéntes pénztárak az egészségbiztosítási piacon. Az OEP tavalyi, mintegy 1400-1500 milliárd forintos kiadása mellett 15 milliárd forintot költöttek a tagok az önkéntes pénztárakból egészségükre, ez mintegy egy százaléka a piacnak - ez azonban folyamatosan növekvő tendenciát mutat -, és emellett még mintegy 100 milliárd forintot hagytak ott saját zsebből a rendszerben.