Az emberek jól jártak, Brüsszel mégis kötelet dobott a kormány nyakára – vészesen közeleg a határidő, ennek súlyos ára lehet

Alig néhány héttel azután, hogy az Európai Bizottság (EB) december 11-én véleményt küldött Magyarországnak az élelmiszer- és drogériai termékek árréskorlátozásával kapcsolatban, a téma újra a reflektorfénybe került. A brüsszeli testület két hónapos határidőt szabott a magyar kormánynak a szabályozás felülvizsgálatára, különben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

A magyar kormány kitart az intézkedés mellett, hangsúlyozva annak pozitív hatásait az infláció elleni küzdelemben. Az árréscsökkentést a kabinet még idén márciusban vezette be az elszabaduló élelmiszerárak megfékezésére. 

Lényege nem a fix árak meghatározása, hanem a kiskereskedelmi láncok által alkalmazható árrés (azaz a beszerzési és eladási ár közötti különbözet) korlátozása. Tipikusan 10 százalékos plafont szab meg, a kormány szerint ez hatékonyan védi a fogyasztókat, különösen az alacsony jövedelmű családokat, az inflációs nyomás idején.

Az intézkedés kezdetben 30 kulcsfontosságú élelmiszer-kategóriára vonatkozott, amelyek alapvető termékeket foglaltak magukban, például finomliszt, kristálycukor, étolaj, tej. Idővel a lista jelentősen bővült: májustól a nem élelmiszer jellegű háztartási és drogériai termékekkel, körülbelül 30 kategóriában.

Az árrés maximum 15 százalékra korlátozódott a mosogatószer, a mosópor, a tusfürdő, a sampon, a fogkrém,  a testápoló, a dezodorok, az eldobható borotva, a borotvahab, az egészségügyi betét, a tampon, a toalettpapír, a papír zsebkendő, a papír kéztörlő és az alufólia esetében. A legfrissebb bővítés december 1-jén lépett életbe, amikor további 14 élelmiszer került a körbe: 

• a marha-fehérpecsenye,
• marhafelsál,
• sertésmájas, sertésmájkrém,
• félkemény sajt,
• sajtkrém, kenhető sajt,
• alma,
• körte,
• szilva,
• szőlő,
• fejes káposzta,
• paradicsom,
• vöröshagyma,
• zöldpaprika,
• bébiétel.

A kormány indoklása szerint ez a bővítés tovább erősíti az infláció elleni harcot, és átlagosan 20-24 százalékos árcsökkenést eredményezett az érintett élelmiszereknél, míg a drogériai termékeknél akár 27 százalékot is. Legutóbb ősszel jelentették be, hogy 2026. február 28-ig marad érvényben, ami túlnyúlik az Európai Bizottság által szabott két hónapos haladékon.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy az árrésstop bevált, és a kormány kész megvédeni Brüsszellel szemben. Az Európai Bizottság szerint az árréscsökkentés ellentétes az EU egységes piacának elveivel, mivel torzítja a versenyt és diszkriminatív módon érinti a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat.

A szabályozás formálisan minden vállalkozásra vonatkozik, de a gyakorlatban a nagy nemzetközi áruházláncokat – mint a SPAR vagy a Tesco – sújtja leginkább, mivel nagyobb volumenben forgalmaznak. A bizottság 2025 júniusában kezdte vizsgálni az ügyet, miután panaszok érkeztek, többek között az osztrák kormánytól és a SPAR-tól. 

A testület decemberben két indoklással ellátott véleményt küldött: egyet az élelmiszer-kiskereskedelemre, egyet a drogériai termékekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban hangsúlyozta, hogy az árréskorlátozás működik, és nem szüntetik meg, hanem akár bíróság elé is viszik az ügyet.

Ennek kapcsán a  Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály arról beszélt, hogy az árrésstopok megszüntetése sem okozna érdemi inflációs sokkot Magyarországon, szemben azokkal az elemzői várakozásokkal, amelyek másfél százalékpontos drágulástól tartottak.