Tőzsdei "kalauz" a BÉT-től és a VG-től

Új tőzsdei mutatót dolgozott ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A budapesti likviditási mérték a piac egyik legfontosabb paraméterét, a piac likviditását számszerűsíti. Támpontot ad a befektetőknek ahhoz, hogy a kereskedés explicit költségein (jutalék, tranzakciós díjak, elszámolás költségei, adók) túlmenően mérhető legyen a likviditás iránti azonnali igényből eredő implicit költség is. A BLM ez utóbbit adja meg bázispontban kifejezve.

A mutató számítási metódusát a tőzsde szokásos évi összefoglaló kiadványában publikálta. A Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2005 című kézikönyvet - amely immár negyedik alkalommal jelenik meg a BÉT és a Világgazdaság kiadója, a Zöld Újság Rt. együttműködése révén - tegnap mutatták be a sajtó képviselőinek. Az ebből az alkalomból rendezett tájékoztatón Horváth Zsolt, a tőzsde vezérigazgatója kiemelte: a likviditási adatok mérésének nem titkolt célja az, hogy empirikus úton összehasonlíthatóvá váljon a hazai piapírok likviditása a BÉT-en és a párhuzamos jegyzés helyszínéül szolgáló piacokon. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai papírokkal a BÉT-en lehet a legalacsonyabb költséggel kereskedni. Konkrét számértékkel kifejezve a Mol-részvénynél ez például azt jelenti, hogy egy 500 ezer eurós tranzakciónál a kereskedés implicit költsége a vizsgált időszakban (2004. október és 2005. február között) Budapesten 60 bázispont, azaz 2977 euró, a Londonban 202 bázispont, azaz 10 089 euró, Varsóban pedig 556 bázispont, azaz 27 775 euró volt. A tőzsde a számított mutatót időszakonként publikálni fogja - közölte Horváth Zsolt. A Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2005 című kiadvány gerincét az előző években megszokott módon a tőzsdén jegyzett kibocsátókról szóló információk alkotják, a 2005. szeptember 15-ig - a kézirat lezárásáig - nyilvánossá vált legfrissebb információkat jól áttekinthető szerkezetbe gyűjtve.