Abramovics jönne a BÉT-re
Az öt légitársaságot tulajdonló Borisz Abramovicsnak igen komoly szándékai vannak a Budapesti Értéktőzsdével kapcsolatban: a Malév partneréül szánt AiRUnion légitársaság részvényeit bevezetné a magyar tőzsdére. Az orosz üzletember a napokban a Budapesti Értéktőzsdén érdeklődött a bevezetés feltételeiről.
Konkrétumokról még nem volt szó, Borisz Abramovics egyelőre általánosságban érdeklődött a tőzsdei bevezetés feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Korábban már a nagykövetség is jelezte a BÉT vezetőinek, hogy az üzletember stratégiai jelentőségűnek tartaná a jelenlétet a BÉT-en. Ráadásul az ügy bonyolult: a Malév privatizációja politikai döntés kérdése.
Az orosz sajtóban korábban megjelent, hogy az állami Vnyesekonombank (VEB) támogatja az AiRUnion szövetséget vezető szibériai légitársaság, a KrasAir nagyszabású beruházási terveit, beleértve a Malév-akvizíciót is. Erről keretmegállapodás is született a bank és a légitársaság között: e szerint az orosz állami nagybank nemzetközi pénzforrások megszerzésével és garanciák vállalásával segíti többek között a KrasAir és az AiRUnion repülőgépparkjának bővítését és az AiRUnion integrálását a nemzetközi útvonalhálózatba. Ezen belül stratégiai lépés lenne a Malév megvásárlása az AirBridge Rt.-n keresztül, amelyet közel 50 százalékban a KrasAir, 50 százalékban pedig magyar magánszemélyek birtokolnak.
Az üzletember azt tervezi, hogy utasait ferihegyi átszállással, a Malév járataival juttatná el Nyugat-Európába. Ez becslések szerint évente akár egymillió új utast is hozhat, így a Malév 2-3 éven belül nyereségessé válhatna.
Az AiRUnion nem az egyetlen társaság, amely érdeklődik a BÉT iránt. Szalay-Berzeviczy Attila elmondta, hogy azon orosz vállalatoknak, amelyek a magyarországi privatizációban vagy éppen a metrótenderben vennének részt, hitelesség szempontjából kulcskérdés, hogy papírjaik a BÉT-en forogjanak. A Budapesti Értéktőzsde vezetői a jövő év elején Moszkvába utaznak, hogy a BÉT-et népszerűsítsék – tette hozzá
az elnök. Abban, hogy a megfelelő társaságokat megtalálják, igénybe veszik majd a BÉT tulajdonosainak regionális hálózatát is.
Korábban az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete már tárgyalt Szalay-Berzeviczy Attilával és Horváth Zsolttal, a BÉT vezérigazgatójával arról, hogy a múltban a főként kereskedelemre és adósságrendezésre korlátozott kapcsolatok a tőkepiacra is kiterjedjenek. A magyar befektetők előtt így megnyílna a lehetőség, hogy nagy energia- és nyersanyagkészlettel rendelkező, gyorsan növekvő gazdaságokba fektessenek – mondta akkor a sajtónak a nagykövet.
Oroszország jelenleg is jó helyet foglal el a magyar befektetői ranglistán, a két ország közti kereskedelmi forgalom pedig több mint 5 milliárd dollárt tesz ki. (VG)
