Az építőipar csapdái
Az építőipart az egyik legkockázatosabb ágazatnak tartja a faktoringszakma, ám míg nyugaton teljesen kizárják ezeket a társaságokat a finanszírozásból, addig Magyarországon ott találjuk a piaci szereplők portfóliójában. Magasépítés, azaz a lakásépítés hazánkban is tiltólistán szerepel – mutatott rá Rédei Gabriella, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke, a Next-Faktor vezérigazgatója. A piaci szereplők portfóliójában leggyakrabban az autópálya-építések, a csatornafejlesztés, a közműhálózat-építés, nagyvállalatok beruházásai lelhetők fel. Csapdák azonban itt is vannak, hiszen nem ritka, amikor a megrendelő azért nem fizet, mivel garanciális hibát talált. A faktorálás jogi tisztázatlansága miatt, miszerint a törvény csak az engedményezést ismeri, a faktoringot nem, minden jogot, kötelezettséget továbbháríthatnak a faktorcégre – mutatott rá Máhrné Kazarecki Éva, a Kvantum Faktor vezérigazgatója.
A magyarországi alvállalkozói struktúrában látja a legnagyobb kockázatot Kovács Judit, az építőipar területén most elindult HVB Faktor vezérigazgatója, bizonyos alvállalkozói szint alatt egyáltalán nem garantált az elvégzett munka ellenértékének kifizetése. Hasonló véleményen van Zoller Róbert, a Global Faktor elnök-vezérigazgatója, mint fogalmazott: igen gyakori a minőségi kifogás, a vevők visszatartják a pénzt, s ez végiggyűrűzik az egész láncon. Az alvállalkozói szintek száma akár 7-8-ig is elmehet, ám az utolsó 3-4 szintet már nem szabad finanszírozni. A CIB Faktor a 10-15 legnagyobb építőipari vállalkozással szembeni követeléseket faktorálja. A Kvantum Faktor az állami támogatáshoz kapcsolódó önkormányzati, illetve állami beruházásokat finanszírozza. A Budapest Bank pedig a fejlődőképes kis- és középvállalati szállítók, alvállalkozók megszerzésére koncentrál elsősorban. (VG)
