Bátor lépésekre biztatja a kormányt a BKIK

A BKIK változatlanul érdekelt a magyar gazdaság hatékony működtetésében, az államháztartás működőképességének biztosításában, a vállalkozások – kiemelten a kis- és középvállalkozások – versenyképességének javításában, a munkavállalók és az állampolgárok életkörülményeinek javításában.

Támogatjuk a kormány költségvetési irányelveit, amely a felzárkóztatást, a foglalkoztatás bővítését, a fejlesztést helyezi előtérbe, és feladatul jelöli a fegyelmet. Ezen elvek érvényesítését a 2006-os adó- és társadalombiztosítási jogszabályok módosításában és a költségvetési tervben azonban sajnos nem találjuk.

A felzárkóztatáshoz szükség van a gazdaság versenyképességének javítására. Az állami költségvetés lemondott 2006-ban a 230 milliárd forint általános forgalmiadó-bevételről. Az általános forgalmi adó csökkentésének első helyre sorolását – a parlamenti választáson kívül – semmi nem indokolja, az államháztartási hiány nagysága és a kedvezően alakuló infláció mértéke sem támasztja alá. A versenyhelyzet javításának, a felzárkóztatás elősegítésének legnagyobb akadálya a bérek közterheinek nagysága.

A foglalkoztatási szerkezet átalakítását évek óta szorgalmazzuk. Megoldandó feladatnak tartjuk a 600-800 ezer, a költségvetés számára láthatatlan munkavégző számának mérséklését és jelentős részének láthatóvá tételét. A jelenlegi foglalkoztatási szerkezet nem kedvez a költségvetésnek, a gazdaságnak, magasan tartja az adómértékeket és nehezíti a versenyképesség javítását, akadályozza és torzítja a piacgazdaságot. A közszférában foglalkoztatott mintegy 810 ezer fős létszám nem bővíthető – sőt érzékelhető leépítésükkel kell számolni –, a külföldi működő tőke 500 ezer munkavállalónak biztosít állást, jelentős foglalkoztatotti létszámnövelés ezen a területen sem várható. A kkv-szektor szinte az egyetlen lehetséges területe a foglalkoztatás bővítésének, amely szektor jelenleg is a foglalkoztatottak 70 százalékának biztosít munkát, e terület alacsony jövedelemtermelő képessége és a jövő évi adómértékek azonban nem kínálnak legális megoldást.

A jogszabályok módosításánál a szigorítás erősítése érzékelhető, de eredményt elérni csak az ösztönzés eszközével lehet. A 2006. évi költségvetési tervben 0,5 százalékos (felfelé kerekítve 20 ezer fő) foglalkoztatási bővítés szerepel, ami a törvényjavaslatok ismeretében reális, de elfogadhatatlanul alacsony mértékű.

Üdvözöljük, támogatjuk és további hasonló jellegű „bátor” lépésekre biztatjuk a kormányt, mint a november 14-én bejelentett kormányzati foglalkoztatási ösztönzési döntés, amely a 250 fő alatt foglalkoztató vállalkozások esetén a regisztrált munkanélküliek munkába állítását a társadalombiztosítási terhek fizetési kötelezettsége alól egy év időtartamig mentesíti.

A fejlesztési lehetőségeket vizsgálva megállapítjuk, hogy a magyar gazdaság két markáns területe – a külföldi tulajdonú multinacionális cégek és a hazai kkv-k – közötti versenyképességi szakadék a csökkenés helyett tovább nőtt. Nem igényel külön magyarázatot, hogy az Európai Unió által a 2007–2013 közötti időszakra kilátásba helyezett fejlesztési támogatást milyen módon tudják igénybe venni az előzőekben említett két terület vállalkozásai. Az unió a támogatást utófinanszírozás mellett adja, a fejlesztési forrásokat az államnak, az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak előre kell biztosítaniuk. Feltehető kérdés és egyidejűleg megoldandó feladat, hogy a jelenleg – a multinacionális cégek kivételével – nem létező forrásokat milyen módon lehet biztosítani. Az Európai Unió irányelveket fogadott el a hazai kkv-k fejlesztésének elősegítésére, ezekkel azonban hazánkban még csak elvétve találkozhatunk.

Tiltakoztunk az innovációs hozzájárulás bevezetése ellen, kormányzati válaszként egy olyan fejlesztési alap működtetésének ígéretét kaptuk, amelynél az állam ugyanolyan nagyságrenddel egészíti ki ezt a fejlesztési alapot, mint amennyi a vállalkozói befizetés. A kiegészítés jövő évtől történt volna, ám a költségvetési előterjesztésben ilyen kiegészítést már nem találunk.

A 2006-os, mintegy 1500 milliárd forintot kitevő költségvetési hiány súlyos gondokat keletkeztető teher, és ha figyelembe veszszük, hogy egyes bevételi tételeket – forgalmi típusú adók – túl optimistán, egyes kiadásokat pedig – társadalombiztosítási alapok – túl takarékosan terveztek, prognosztizálható, hogy a jövő évi költségvetési tervet nehéz lesz teljesíteni, és felvethető az évközi módosítás szüksége.

Az Európai Unió által elfogadott kormányzati konvergenciaprogram összeomlott, az euró fizetőeszközként történő 2010-es bevezetése érdekében 2007-ben a magyar gazdaságnak és az államháztartásnak csodákat kellene produkálnia.

A 2006-os költségvetés erénye, hogy szinte megkerülhetetlenné teszi az állami reformot. A hatékony és szolgáltató állam-önkormányzat kialakítása egyszeri többletköltséggel jár, és kezdetben a javítás helyett tovább rontja a foglalkoztatási arányokat. Az elosztórendszerek átalakításánál is csak fokozatosan, időben elosztva jelentkeznek a reformok hozadékai.

Összességében úgy ítéljük meg, hogy a 2006-os esztendő adó- és társadalombiztosítási jogszabályváltozásai csak kismértékben tükrözik vissza a BKIK javaslatait, és nem javítják a vállalkozások versenyhelyzetét, elsődlegesen választási, politikai érdekeket szolgálnak, és sajnálatos, hogy ezen politikai érdekek ismételten nem egyeznek a magyar gazdaság érdekeivel.

A BKIK szükségesnek tartotta, hogy állásfoglalásában nyilvánosságra hozza a vállalkozók érdekeit tükröző véleményét, javaslatait, helyzetértékelését – mondta lapunknak Vadász György, a kamara általános alelnöke.

A BKIK szükségesnek tartotta, hogy állásfoglalásában nyilvánosságra hozza a vállalkozók érdekeit tükröző véleményét, javaslatait, helyzetértékelését – mondta lapunknak Vadász György, a kamara általános alelnöke. Helyzetértékelés -1. A vállalkozások működési, gazdálkodási feltételrendszere, adókörnyezete 2006-ban jó esetben változatlan marad, a minimálbér-meg-állapodás függvényében azonban a romlás is feltételezhető.

-2. A vállalkozások közül a kis- és középvállalkozások versenyhelyzete rossz, jövedelemtermelő képessége gyenge, összességében a szektorban képződő veszteség meghaladja a nyereséget. Az európai uniós összehasonlítás alapján a versenyhátrány eléri a 90 százalékot.

-3. A szektor tőkeellátottsága és pénzügyi helyzete nem javult, kimutatható az adósságállomány növekedése. A bankszektor érdeklődése a kkv-k felé felerősödött, öt év alatt a hitelállomány jelentősen növekedett, egyenes arányban a bankszektor nyereségnövekedésével. Ezen tényhelyzetet beárnyékolja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások 20 százaléka rendelkezik bankhitellel, amely arány az Európai Unió országaiban 75-85 százalékos.

-4. Az adminisztrációs terhek csökkentési ígéretei helyett növekednek a bürokrácia terhei. A bevezetni szándékozott havi gépi adatszolgáltatási kötelezettség a mikro- és kisvállalkozások részére nem teljesíthető.-->