Duplázódhat az alapok vagyona

Minden eddigi esztendőnél sikeresebbnek bizonyult 2005 eddig eltelt része, hiszen a hazai befektetésialap-piac több mint 75 százalékkal bővült, a konstrukciók összvagyona meghaladta az 1800 milliárd forintot. A legnagyobb bővülést a vegyes alapok könyvelhették el, bár a bázis meglehetősen alacsony volt: a 10-ről 55 milliárd forintra gyarapodás mindössze azt jelentette, hogy piaci részarányuk másfél százalékról 3,4-re nőtt. Az ingatlanalapok vagyonának rakétaszerű, közel 170 százalékos bővülése ennél nagyobb mértékben formálta át a hazai befektetésialap-piacot: 10-ről 14 százalékra nőtt részarányuk, s ez már egyes nyugat-európai országok átlagát is meghaladja.

Az ősz egy részét jellemző részvénypiaci lejtmenet, illetve állampapír-piaci hozamemelkedés azonban a befektetési alapokra is rányomta bélyegét, s mint ahogy lenni szokott: a befektetők ezúttal is későn reagáltak. A hosszú – azaz három évnél hosszabb hátralévő futamidejű – kötvényalapokat éppen a harmadik negyedévben fedezték fel, ennek hátterében a kiugróan jó visszamenőleges hozamok húzódtak meg. S ugyancsak július–szeptember között irányították át pénzeiket a kockázatosabb vegyes és részvényalapokba, s a döntéseknél ez esetben is a múltbeli hozamok bizonyultak meghatározónak. A befektetési jegyek értékének csökkenését látva többen megijedtek, s ez egységesen érintette a hazai kötvényalapokat – mutatott rá Temmel András, a Bamosz főtitkára. A részvényalapoknál azonban a tőzsdei visszaesés vélhetően nem hagy maradandó nyomot – véli –, hiszen zömmel az intézményi befektetők kezében vannak a befektetési jegyek, a magánszemélyek kisebb arányt képviselnek. A részvényalapok földrajzi kitettsége jóval változatosabb képet mutat, mint a kötvénytípusúaké: a vagyonok 17 százaléka van csak hazai alapokban, 40 százalék kelet-európai alapokban fial, míg a maradékot a globálisak teszik ki. A diverzifikáció hasznosnak is bizonyult: a harmadik negyedévben a régiós alapok vagyonnal súlyozott átlaghozama meghaladta a hazai részvényalapokét, az előbbié 19,7, az utóbbié 14,7 százalék volt.

Ha a helyzet változatlan marad az év hátralévő részében, s nem következnek be 2003-hoz hasonló folyamatok – amikor az MNB drasztikusan megemelte az alapkamatot –, akkor a kötvénypiaccal szemben is megmarad a bizalom – jegyezte meg Temmel András. A befektetési alapok piacán azonban az ez évit jellemző növekedési ütemmel nem számol 2006-ban, a múltbeli hozamok – a kedvező tőke- és pénzpiaci tendenciák elmúlásával – ugyanis egyre mérséklődnek. Az egyes alaptípusok közötti arányok érdemi változását nem várja a főtitkár, bár mint megjegyezte: a befektetők lelkesen fogadták az olyan termékeket, amelyeket alacsonyabb kockázatúnak tekintettek. Ebbe a körbe sorolhatók a tényleges veszteséget limitáló garantált alapok, illetve az ingatlanpiac reménybeli folyamatos növekedéséből részt biztosító, s eddig alacsony volatilitást mutató ingatlanalapok. Az utóbbi alaptípust azonban egyes vélemények szerint az ideinél kisebb érdeklődés jellemezheti jövőre, hiszen a konstrukciók vagyongyarapodását nem tudta követni az ingatlanhányad feltöltése, s ez a hozamokban is megmutatkozhat. Az immáron négyszázalékos piaci szeletet kihasító garantált alapok súlya azonban tovább nőhet, az öt százalék körüli banki betéti kamatok ugyanis egyre több magánszemélyt ösztökélnek alternatív befektetések felé – jegyezte meg a főtitkár.

Az idei esztendő egy új alaptípus megjelenését is hozta: szeptemberben elindult az első származtatott alap (Raiffeisen). Az abszolút hozamra törekvő alapok száma pedig négyre emelkedett, ráadásul a Concorde VM az első olyan alap hazánkban, amelyet két befektetésijegy-sorozattal bocsátottak ki. Ez a két alaptípus azonban Temmel András szerint rétegtermék marad.