Trump ellen hívták össze a rendkívüli EU-csúcsot, és nem fújták le – Orbán Viktor is ott lesz, aki előbb Davosba utazott
Az Európai Unió vezetői ma este rendkívüli csúcstalálkozóra és azt követő vacsorára gyűlnek össze Brüsszelben, melyet a transzatlanti kapcsolatok hirtelen elmérgesedése nyomán szerveztek meg. A napirend középpontjában az Egyesült Államok új kül- és kereskedelempolitikai irányai állnak, különös tekintettel Donald Trump lépéseire, melyek több uniós fővárosban is komoly aggodalmakat váltottak ki. A találkozót nem fújták le, holott a konfliktus szerdán Trump davosi beszédével enyhült. Lesz, akinek a svájci Davosból, a Világgazdasági Fórum helyszínéről kellene átmenniük, ahova Orbán Viktor kormányfő is elutazott. A hírek szerint Davosba tart Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, hogy Donald Trumppal találkozzon – hogy az ő következő útja is Brüsszelbe vezet-e, vagy vissza a fagyos Kijevbe, erről nem érkezett hír.
Az uniós vezetők napirendjén első helyen szerepel a transzatlanti viszony jövője, különösen annak fényében, hogy Washingtonban egyre nyíltabban kérdőjeleznek meg korábban stabilnak tekintett szövetségeket és nemzetközi megállapodásokat. A közlemény egyértelműen utal arra, hogy az Európai Unió válasza nem ad hoc reakció, hanem politikai irányváltás:
Brüsszel egységesebb, határozottabb fellépést kíván mutatni az amerikai nyomásgyakorlással szemben.
A csúcsot előkészítő nyilatkozatában António Costa, az Európai Tanács elnöke világossá tette: az EU szerint az amerikai vámfenyegetések aláássák a kétoldalú kapcsolatokat, és összeegyeztethetetlenek az EU és az Egyesült Államok kereskedelmi megállapodásaival. Costa külön hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak „megvan az ereje és az eszköztára” ahhoz, hogy megvédje saját érdekeit, tagállamait és vállalatait bármilyen külső kényszerrel szemben.
A rendkívüli ülés politikai üzenete túlmutat a kereskedelempolitikán. Az uniós vezetők várhatóan közösen állnak ki a nemzetközi jog, a területi integritás és a nemzeti szuverenitás elvei mellett, miközben teljes szolidaritásukat fejezik ki Dánia és Grönland irányába. A dokumentum szerint
ez egyértelmű válasz azokra az amerikai nyilatkozatokra, melyek Grönland geopolitikai státuszát és biztonsági szerepét újra napirendre helyezték.
Fontos üzenet az is, hogy miközben az EU nem kíván nyílt konfliktust Washingtonnal, világossá teszi: nem hajlandó pusztán elszenvedni a döntéseket. Az uniós álláspont szerint a transzatlanti együttműködés – különösen az NATO keretein belül – továbbra is közös érdek, de csak kölcsönös tisztelet és kiszámíthatóság mellett.
Orbán Viktor részvétele azért is figyelemre méltó, mert a magyar miniszterelnök korábban több kérdésben is eltérő álláspontot képviselt az uniós fősodortól az Egyesült Államokkal kapcsolatban. A ma esti csúcs így nemcsak Trump politikájáról szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió mennyire tud egységes fellépést kialakítani egy olyan helyzetben, ahol a globális erőviszonyok gyorsan és kiszámíthatatlanul változnak.
A miniszterelnök tegnap esti videójában azt mondta, hogy Davos után pedig nincs megállás: a miniszterelnök azt mondta, hogy az amerikai elnökkel való találkozót követően „átugrunk, átrepülünk Brüsszelbe”, ahol este miniszterelnöki csúcs vár rá. A brüsszeli egyeztetésről a kormányfő nem titkolta, hogy kemény és elhúzódó tárgyalásra számít: szerinte „a jóisten tudja”, milyen hosszan, akár hajnalig vagy éjszakába nyúlóan tarthat a csúcs, mert „napirend van dögivel”, és ebben szerinte kiemelt szerepe van az amerikai elnöknek is.
Dánia máris megtört, így adhatja át Amerikának Grönlandot
A davosi egyeztetések alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy kompromisszumos megoldás születhet Grönland ügyében, amely az amerikai katonai jelenlét bővítését tenné lehetővé a szigeten. A sajtóértesülések szerint
Dánia bizonyos területek feletti ellenőrzést átadhatna az Amerikai Egyesült Államoknak, ahol amerikai katonai bázisok létesülhetnének,
miközben Grönland formálisan továbbra is dán fennhatóság alatt maradna. A javaslat a NATO keretében is napirendre került, és összefüggésbe hozható azzal, hogy Donald Trump ideiglenesen visszavonta az Európai Unióval szemben kilátásba helyezett vámfenyegetéseket. Bár a felek hivatalosan még nem erősítették meg a részleteket, a tárgyalások célja egyértelműen az, hogy Oroszország és Kína ne szerezzen gazdasági vagy katonai befolyást Grönlandon.
