GVI: javulnak a cégek üzleti várakozásai
Az üzleti helyzetben bekövetkezett kedvező változásokat húzza alá a vizsgált részindexek többsége: a kapacitáskihasználtság kismértékben emelkedett, javult a cégek jövedelmezősége, nőtt az értékesítés volumene, jelentősen bővült az export. A konjunkturális kilátások is kedvező irányba változtak: a cégek jelentős része javuló tendenciára számít rövid távon (javul a várható üzleti helyzet, javulnak a cégek jövedelmezőségi várakozásai, nő a cégek munkaerő-kereslete), de meg kell jegyezni, hogy a fenti tendenciák mellett a keresleti oldalon (rendelésállomány, várható értékesítési volumen) a cégek rövid távon csökkenő mértékű javulással, romló tendenciával, illetve szinten tartással számolnak.
Különösen kedvező változást mutatnak a cégek jövedelmezőségi helyzetére vonatkozó vállalati várakozások. Emögött valószínűleg a kormányzat adócsökkentő politikájának az üzleti szektorra gyakorolt hatása húzódik meg. A munkához kapcsolódó adóterhelés csökkenése, az iparűzési adó leírhatóvá tétele, a társasági adó kulcsának csökkentése javítja a vállalkozások jövedelmezőségi pozícióit – ez a vállalati vélekedés tükröződik vissza a GVI októberi felvételében is. E szerint a kormányzat adócsökkentési intézkedései nemcsak az áfán keresztül hatnak, és nemcsak az aggregált kereslet és végső soron a fogyasztás növekedéséhez járulnak hozzá, hanem a termeléssel összefüggő adók csökkentésén keresztül elősegítik a kínálat növekedését is.
A vállalati véleményekben tükröződő és a jövedelmezőségi pozícióban megmutatkozó kedvező változás teszi lehetővé egyrészt a beruházási aktivitás élénkülését, másrészt a foglalkoztatottság növelését. A kedvező helyzetértékelést és javuló várakozásokat a bizonytalanság csökkenése kíséri, bár a bizonytalansági mutató még mindig magas értéket jelez, azaz a javuló tendencia érzékelése nem egyöntetű a cégek körében, és továbbra is meglehetős különbségek mutathatók ki a múltra és a jövőre vonatkozó vállalati vélemények között. A bizonytalanság viszonylag magas szintje a javuló tendencia törékenységére utal. Ha a választás utáni politikai konszenzus megteremtése után a német gazdaságban 2006 első fél évében a talpra állás jelei kerekednek felül – ez keresleti oldalról is megerősíti a magyar cégek kedvező kilátásait, és ezzel erősödnek a stabil növekedés feltételei is.
A cégek várható jövedelmezőségének radikális javulása megteremti egyrészt a beruházási aktivitás növelésének alapját, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok bátrabban bővítsék létszámukat, és így kismértékben bővüljön a foglalkoztatottság. Továbbra is a mikrovállalkozások várakozásai a legrosszabbak, míg a nagy cégek véleménye a legkevésbé pesszimista. Az eredmények arra mutatnak, hogy az exportáló vállalatok helyzete és kilátásai számottevően jobbak, mint a csak belföldre termelőké.
A javuló tendenciákat megerősíti két európai gazdasági mutató alakulása is: egyrészt a magyar export szempontjából húzóhatású német gazdaság 2005-ben várhatóan árnyalatnyival jobban teljesít, mint azt áprilisban az előrejelzők várták: 0,7 százalékos GDP-növekedés helyett az Ifo legújabb előrejelzése 0,8 százalékos növekedéssel számol, és jövőre további gyorsulás várható, az Ifo október 20-i előrejelzése szerint a GDP várhatóan 1,2 százalékkal nő. Másrészt a német ipar javuló konjunkturális kilátásairól, az üzleti közérzet javulásáról tudósítanak az Ifo vállalati konjunktúrafelvételeinek legutóbbi (augusztus, szeptember és október) eredményei is: immár három hónapja javul a német cégek konjunkturális kilátásait tükröző bizalmi index.
A GVI konjunktúramutató értéke a legmagasabb a szolgáltatásoknál és az iparban, legalacsonyabb a szállításban és a kereskedelemben, javulást a szolgáltatásoknál és az építőiparban láthatunk. A többségében külföldi tulajdonban lévő vállalatok várakozása jóval kedvezőbb, mint a többié, a nagy cégek a legbizakodóbbak, a mikrovállalkozások a leginkább borúlátók, miközben mindkét cégcsoportra a konjunktúramutató értékének javulása jellemző. A mutató növekedését figyelhetjük meg azoknál a cégeknél, amelyek eladásaik legalább kétharmadát exportálják, míg a többi társaságra inkább a változatlan helyzet, illetve romlás a jellemző.
2005 IV. negyedévében a gépberuházások esetében a beruházási tevékenység erősödése várható, csak az építési beruházásoknál számíthatunk a korábbi szint körüli aktivitásra, s e tendenciák várhatóan a következő fél évben is folytatódnak. A beruházási aktivitás növekedése leginkább a szállításban jellemző (48 százalék), míg az iparban a legtöbb cég (44 százalék) a beruházási volumen stagnálására számít. Gyengébb beruházási aktivitás jellemző a mikrovállalkozásokra és a kisvállalkozásokra és erősebb a közepes, illetve nagy cégekre. A beruházások várhatóan a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál nőnek leginkább, és a magyar tulajdonban lévőknél legkevésbé.
A magyar vállalkozások munkaerő-keresletének alakulásában megfordulni látszik a korábbi, 2002. áprilistól megfigyelhető romló tendencia: a korábbiakhoz képest kevesebb cég (28 százalék) tervez elbocsátást, és nőtt a következő fél évben létszámfelvétellel számolók aránya. 56 százalékuk azonban továbbra sem változtatna. A létszámot ezzel együtt leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévők tervezik növelni. A munkakínálat a cégméret növekedésével csökken. Leginkább az exportálók körében várható a létszám növekedése. Az ipari vállalkozások tervezik legnagyobb arányban a létszám növelését: a cégvezetők 20 százaléka jelölte meg, hogy várhatóan emelkedik a vállalatánál foglalkoztatottak száma. Ezek szerint a következő fél évben megállhat a munkanélküliségi ráta növekedése, kismértékben nőhet az aktivitási ráta.
Némileg nőtt az átlagos kapacitáskihasználás a megkérdezett cégek körében (72,9 százalék). A felvétel eredményei szerint a forgalom alakulásában 2003 októberétől megfigyelhető romló tendencia nem folytatódik tovább 2005 második fél évében: a cégek növekvő aránya (37 százaléka) számolt be az értékesítési volumen növekedéséről és 32 százalékuk csökkenésről. Ezt egyértelműen az export váltotta ki. A termékek döntő hányadát külpiacokon értékesítő vállalatok növelték leginkább árbevételüket (58 százalék), míg a kizárólag belföldre termelők 28 százaléka számolt be erről. A külföldi tulajdonban lévő társaságok 66 százalékánál nőtt az értékesítés volumene, míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 30 százalékára volt ez jellemző.
Az összes értékesítés tekintetében a cégek visszafogottabbak lettek áprilishoz képest: közel felük számít stabilitásra, de tavaly októberhez viszonyítva jelentős a javulás. 2005. októberben 33 százalékuk számít az értékesítési volumen csökkenésére és 21 százalékuk növekedésére. Az eladások várható alakulását tehát inkább a stabilitás jellemzi, és az export határozza majd meg a következő fél évben.
A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) 2005 októberében a területi kamarák közreműködésével mintegy 12 ezer céget keresett fel szokásos konjunktúravizsgálata során. A kérdőívet közel 1300 cég töltötte ki, a vizsgálat ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett vállalatok 32 százaléka az iparba, 11 százaléka az építőiparba, 28 százaléka a kereskedelembe és az idegenforgalomba, 5 százalékuk a szállításba és 24 százalékuk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A kapott eredményeket regionális összetétel és az egyes cégcsoportok GDP-hez való becsült hozzájárulása szerint súlyoztuk.
