Jönnek az uniszex termékek!
Komoly kihívások elé állítja a biztosítókat az Európai Unióban, hogy jövő év április elseje után nem értékesíthetnek 2,9 százaléknál magasabb technikai (a garantált biztosítási összeg eléréséhez hozzásegítő) kamattal életbiztosítási kötvényt. (Egyes elemzések szerint ez az érték záros határidőn belül 2,75 százalék alá fog süllyedni.) A változás több szempontból is nehéz helyzetbe hozza a hazai biztosítási szakmát.
Az életbiztosítási szerződések ugyanis hosszú – 10-20 éves – távra szólnak, amelyeket a biztosító még akkor sem mondhat fel, ha nehéz anyagi helyzetbe kerül. Márpedig egy vegyes (megtakarítással kombinált, vagyis unit-linked) életbiztosítási kötvényt előbb vagy utóbb ki kell fizetni, csak az nem biztos, hogy mikor. Új termék fejlesztésénél arra kell tehát gondolniuk a biztosítóknak, hogy némelyikük még 30-40 évvel később is élni fog. A technikai kamatláb esetében, ha a biztosító túl optimista volt, és (ügyfélszerzési szempontok miatt) magas kamatlábat alkalmazott, amit később nem tud kitermelni, akkor a veszteség az övé.
Hogy a biztosítók a piaci versenyben ne tehessék ki magukat efféle kockázatoknak, törvényben határozzák meg a technikai kamatláb maximumát. Magyarországon azonban a kilencvenes évek óta több mint tíz százalékot változott a jegybanki alapkamat, ezért még azok a biztosítók is rossz helyzetbe kerülhetnek, amelyek a maximális kamatláb alatt adták el termékeiket. 1996-ban (az első életbiztosítási termékek megjelenésével nagyjából egy időben) 5,5 százalékban maximálták a magyar törvények a technikai kamatlábat. Hat évvel később ugyanez 4 százalékra csökkent, és most is ennyi a hatályos érték.
Azonban az eurózónához való közeledés miatt a hazai banki kamatszint is a két százalék felé tendál, ezért a 2,9, sőt a 2,75 százalék is hatalmasnak tűnik. Ezek után persze érthető, miért akarják a biztosítók meglévő ügyfeleiket a minél újabb konstrukciókra rábeszélni. Mivel a technikai kamatláb csökkentése – amennyiben ugyanannyi összeget akar az ügyfél a végén visszakapni – a havi díjak emeléséhez vezet, a biztosítóknak azon kell törniük a fejüket, hogyan csökkenthetik annyira költségeiket, hogy ne kelljen a havi díjakat emelniük. Marczi Erika, a Groupama Biztosító életbiztosítási üzletágvezetője szerint azok a biztosítók kerülnek majd nehéz helyzetbe, amelyek a hazai biztosítási szektorra jellemző 9–16 százalékos költségarányt nem tudják legalább egy számjegyűre csökkenteni. Ezt az alacsony kamatkörnyezetben dolgozó nyugat-európai társaik már korábban megtették. Hasonlóan nehéz helyzetbe hozza a biztosítókat a nemrég Brüsszelben elfogadott úgynevezett „gendertörvény”, amely az Európai Unióban a szolgáltatások és termékek terén megtiltja a nemek közötti megkülönböztetést. Ennek alkalmazása az életbiztosítások között azt jelentené, hogy férfinak és nőnek ugyanazon díjakat kell fizetnie. Márpedig a statisztikailag kisebb halálozási kockázatú nők életbiztosítási díjtételei eddig közel felét tették ki a hasonló korú, ám sokkal magasabb kockázatot képviselő férfiak díjainak. Mivel a gendertörvény legkorábban csak 2008-ban léphet életbe, a biztosítóknak van játékterük. A drága termékfejlesztési költségeket ugyanis amortizálni lehet, ha valaki most lép az uniszex tarifák útjára. A baj csak az, hogy a kockázatok minimalizálása miatt a magasabb kockázatot jelentő férfiak árait volna érdemes alkalmazni az összes ügyfélre. Ez azonban versenyhátrányt jelent az ilyen tarifát nem alkalmazó biztosítónak.
A magyar biztosítókat a jövőre életbe lépő technikai kamatláb és a legkorábban 2008-tól érvényes gendertörvény arra kényszeríti, hogy rövid időn belül újabb és újabb termékeket dolgozzanak ki, s ez nagyon sokba kerül – szögezte le Marczi Erika. Mivel a verseny miatt nem valószínű, hogy valaki korábban megjelenjen uniszex termékkel, a kétszeres termékfejlesztési költség aligha elkerülhető. Kérdés, ez nem vezet-e az egész szektor drágulásához – törik a fejüket a szakértők.
