Közel háromszáz bankfiók nyílik a közeljövőben

Négy-öt évvel ezelőtt a hazai bankszektorból a fiókhálózat lemorzsolódásáról érkeztek hírek, amelyet a változó stratégiával, a fiókösszevonásokkal, az elektronikus értékesítési csatornákba vetett bizalommal magyaráztak. Idővel azonban kiderült, hogy az ügyfelek megszerzése fiókok nélkül nem megy, a személyes jelenlétet nem válthatják ki az alternatív értékesítési csatornák, még ha többen is ebben látják a jövőt.

Az idén több mint 60 új fiók nyitotta meg kapuit elsősorban a Raiffeisen Bank jóvoltából (november közepéig 21-gyel növelte hálózatát és december végéig további hat egység nyitását tervezi). A sorban a CIB és a Budapest Bank következik, 14, illetve 13 egységgel, ám az előbbi hitelintézet impozáns bővülést ígér még 2005 hátralévő részére: további 8 egység kapujánál vágná át a szalagot. A Volksbank az organikus bővülés mellett akvizícióval is terjeszkedik: az ÁÉB-től 10 fiókot és egy kirendeltséget vásároltak meg, míg saját alapításban egy fiók és két kirendeltség a „termés”.

Ami a bankszektor nagyobb szereplőit illeti, az OTP láthatóan elégedett hálózata nagyságával, ám az Erste két éven belül már 200-ra szeretné növelné fiókhálózatát. A K&H is úgy fogalmazott a minap: stratégiája megkívánja a fizikai jelenlétet. A bank „négy az egyben” kiszolgálási stratégiájának (gyors ügyek sávja, hiteltanácsadás, befektetéstervezés és biztosítás minden fiókban) feltétele ugyanis, hogy minél több helyen és módon biztosítsa lakossági és kis- és középvállalkozói ügyfelei számára a személyes tanácsadást, legyen szó hitelekről, megtakarításaikról, avagy biztosításról. A hitelintézet 2008-ra már 190 fiókban gondolkozik. A bűvös 100-as határt több bank is átlépi a közeljövőben: a Raiffeisen Bank 2006 első negyedévében nyitja meg 100. fiókját, a Budapest Banknál és a CIB-nél mindez 2-3 éven belül teljesülhet. Az MKB Bank – terveinek megfelelően – alulról súrolná ezt a szintet, a HVB Bank pedig 80 fiókos hálózat elérésében gondolkozik a következő évben.

A fióknyitások az alkalmazotti létszám növekedését is maga után vonta: a Budapest Bankban például a hálózatbővülés 130 új munkatárs felvételét eredményezte, míg a CIB-nél mintegy 120-szal nőtt az alkalmazottak száma, a Raiffeisen Bankban pedig év végéig 250-300 fővel dolgoznak majd többen az új fiókoknak köszönhetően. A K&H Bankban úgy fogalmaztak, hogy az új fiókok átlagosan hatfős létszámmal nyílnak meg, s hasonló induló csapatról számolt be a többi hitelintézet is.

Felvetődhet a kérdés: kifizetődő-e a magyarországi banki hálózat több mint 20 százalékos bővülése? Tény, néhány szakértő pár évvel ezelőtt már úgy fogalmazott, hogy a hazai fiókhálózat a nemzetközi átlaghoz képest számottevő elmaradást mutat. Egy korábbi Fed-tanulmány szerint a hazai bankfiókok számának az 1800-hoz kellene közelítenie, miközben jelenleg az 1300-as határt sem lépték át. A hitelintézetek üzemméretének növekedése azonban megfelelő alapot teremthet a terjeszkedéshez: 2004-ben a szektor mérlegfőösszege 16, adózott eredménye közel 58 százalékkal javult, míg a június végi mérlegfőösszeg 8 százalékkal haladja meg a 2004. végi adatot, az első félévi adózott eredmény pedig közel 22 százalékos emelkedést mutat a bázishoz képest.

Az elkövetkező két-három év növekedése egyes becslések szerint közel 30 milliárd forintos beruházást követel meg a bankoktól, ám kérdés, hogy az egyes esetekben 2-3, máshol 5-6 évre várt megtérülési idő, azaz a break-even point elérése tartható-e. Nem beszélve arról, hogy a költségek mennyiben nyomják majd rá bélyegüket a tranzakciós díjakra.

Sok múlik a megfelelő helyszín kiválasztásán is. A hálózatfejlesztés döntő része még mindig a fővárosban, környékén, illetve a fejlettebb régiókban valósul meg. A Budapest Bank elsősorban a piaci potenciál és a helyszíni adottságok alapján dönt az új fiókok helyéről, ám az elképzelések szerint az újak többsége vidéken nyílik majd meg, ezáltal is mérsékelve a főváros jelenlegi 30 százalékos részarányát. A K&H Banknál még üzleti potenciál kérdése, hogy a jelenleg 23,5:76,5 százalékos főváros-vidék arány milyen irányba mozdul el a jövőben – mondták érdeklődésünkre. A HVB a jövőben a vidéki hálózatára koncentrál, ez a budapesti fiókok 45 százalékos részarányát mérsékelheti. Hasonló tendencia várható az MKB Banknál is. A hitelintézet – amely stratégiai megfontolások alapján dönt a helyszínről – a fióknyitási program szerint jobban koncentrál a vidéki helyszínekre, így az arányok a jelenleg 61 százalékos szeletet kihasító vidék javára tolódnak el. A Raiffeisen Banknál 32 százalékot tesz ki a fővárosi fiókok aránya, s ezt a szintet – mint fogalmaztak – a jövőben is szándékukban áll fenntartani. A fiókok helyszínének kiválasztásánál a stratégiában előre meghatározott szempontrendszer alapján döntenek, főként azt tartva szem előtt, hogy minél szélesebb körben érjék el célcsoportjukat. A CIB-nél a fióknyitási stratégia alappillére, hogy a lakóhelyhez közelebb vigye a banki szolgáltatásokat, illetve könnyebben elérhetővé váljon a kis- és középvállalati ügyfelek számára is. A hitelintézet célja az országos lefedettséget biztosító fiókhálózat további bővítése Budapesten és a jelenleg 54 százalékot képviselő vidéken egyaránt.

A legtöbb profitábilis bankfiók Kelet-Közép-Európában található – derül ki a European Financial Management Marketing (EFMA) legutóbbi felméréséből. Az éleződő versenyre azonban az európai bankoknak is reagálniuk kell, hiszen sokatmondó adat, hogy a fiókhálózatuk egyötöde, azaz mintegy 40 ezer jelenleg veszteségesen működik.