Lendületben az ETF-ek
Kiemelkedő növekedést produkáltak az Exchange Traded Fundsok (tőzsdén jegyzett indexkövető befektetési alapok) az év eddigi részében. A kontinens három piacvezető alapkezelője – a német Indexchange és a francia Lyxor, illetve BGI – által kezelt vagyon mértéke az év első kilenc hónapjában 41,5 százalékkal, 40,1 milliárd euróra nőtt – adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az Exchange Traded Funds (ETF) olyan alapot jelent, amelynek befektetési jegyeivel tőzsdéken kereskednek. Az ETF-ek Amerikában széles körben elterjedtek, Európában elsőként 5 évvel ezelőtt Németországban kezdtek kereskedni velük.
Az ETF-ek vitathatatlan előnye a többi befektetési alappal szemben, hogy nincs napi árfolyama, a befektetési jegyek ára folyamatosan változik a kereskedés alatt. Ezenkívül a díjtételek általában jóval alacsonyabbak, mint a hagyományos nyílt végű alapok esetében, azonban eladás és vétel esetén a tőzsdei kereskedelemben megszokott jutalékokkal kell számolniuk a befektetőknek.
Ugyan hasonlóságot mutatnak az indexkövető befektetési alapok jegyeihez képest, főbb sajátosságuk, hogy nem visszaválthatók, hanem értékesíthetők a tőzsdén. Vagyis valamely ETF-re való üzletkötéshez nem az alapkezelőt vagy a forgalmazót kell felkeresni, mint a klasszikus befektetési jegyek esetén, hanem a másodlagos piacon, a tőzsdén kötik meg az üzletet.
A nyílt végű befektetési alapoktól eltérően nem nettó eszközértékükön kereskednek a befektetési jegyekkel, hanem azok tőzsdei árfolyamán. Ezenkívül általánosságban igaz, hogy a befektetési jegyeket nem az alapkezelő vásárolja vissza, hanem a piacon adható el, ahol az árfolyamot számos tényező befolyásolja. Hatására a portfólióban szereplő értékpapírok értéke alatt, illetve ezen érték felett is lehet a befektetési jegyek árfolyama. A Magyarországon meglévő indexkövető alapok abban különböznek a fentiektől, hogy nincsenek bevezetve az értéktőzsdére.
