Marginális az exportfaktoring
Az exportfaktoring szolgáltatás marginális szerepet játszik a hazai piacon, ez abból a szempontból furcsának tűnhet, hogy a magyar gazdaság rendkívül exportorientált – fogalmazott Martinkó Károly, a Magyar Faktoring Szövetség alelnöke. A teljes forgalomból 2005-ben alig 4 százalékot – előreláthatólag 14-16 milliárd forintot – hasít ki ez a finanszírozási forma, miközben a hazai kis- és középvállalatok exportja több száz milliárdot is elérhet. A szegmensben tehát óriási a növekedési potenciál, ám ehhez a hazai faktorpiacnak is „fel kell nőni”, hiszen ez komoly pénzügyi, szakmai és technológiai feltételeket követel meg – véli Martinkó Károly.
Az exportfaktoring marginális szerepe nem magyar sajátosság, aránya a fejlett piacokon is eltörpül a belföldi faktoring mellett, az európai átlag azonban magasabb a hazainál: 8 százalék. A magyarországi nemzetközi faktoring alacsony súlyát abban látja Csáki Ferenc, a szegmensben közel 95 százalékos piaci részesedést birtokló Magyar Factor vezérigazgatója, hogy az export zömét lebonyolító multik a finanszírozásukat banki tecnikákkal, illetve „házon belül” oldják meg. Problémát jelent az is – folytatta –, hogy jelenleg kevésbé ismert ez a finanszírozási forma, mint a belföldi faktoring, ráadásul drágább is. A belföldi faktordíjakhoz képest 30-40 százalékkal többet, azaz 0,8–1,3 százalékot kell fizetnie az ügyfélnek, hiszen a konstrukcióban a célországban működő faktorcég vagy hitelbiztosító is részt vesz. Ennek fejében viszont az exportáló teljesíteni tudja a nemzetközi kereskedelemben elvárt követelményeket, a követelését száz százalékban biztosította, és megszabadul a késedelmes vagy nemfizetés esetén felmerülő behajtási procedúrától is, s ez egy idegen nyelvi és jogi környezetben rendkívül nehéz és költséges lenne a magyar vállalkozások többségének. Még kevesebben ismerik, hogy létezik az importfaktoring szolgáltatás is, amelynek keretében a hazai faktor garanciát vállal partneréért, aki így nyitott szállítást és hoszszabb fizetési feltételeket érhet el külföldi beszállítójánál.
Ha az ügyfél bizonytalan vevői fizetése tekintetében, vagy új piacokon, új partnerekkel kíván kapcsolatot kialakítani, mindenképp megéri exportfaktoring szolgáltatást igénybe vennie, még akkor is, ha egyébként finanszírozást nem igényel. Fontos a megfelelő volumen és a folyamatos kapcsolat az exportőr és a külföldi vevő között – véli Horváth Gábor, az exportfaktoring-piacra ez év elején belépett CIB Faktor kontrolling- és kockázatkezelési vezetője.
A Magyar Factor ügyfelei között van olyan, ahol az exportforgalom 20-30 millió forintot tesz ki, de olyan is, ahol ez milliárdos nagyságrendű – magyarázta Csáki Ferenc, aki bízik abban, hogy a magyar vállalkozások bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba erősödik majd. A Magyarország és főleg az Európai Unió számára „új piacok” bekapcsolódásával – néhány éves távlatban – a déli és keleti irányú exportfaktoring dinamikus növekedésére számít. A Global Faktor – amely kizárólag hitelbiztosítóval finanszíroz – a fuvarozócégek terén számít nagyobb bővülésre.
Az exportfaktoring bővülési ütemét illetően a legtöbben szolid növekedéssel számolnak. Rédei Gabriella, a szövetség elnöke, a Next-Faktor Rt. vezérigazgatója szerint megoldást jelentene, ha a nagy nemzetközi faktoringszövetségekhez csatlakoznának a faktorcégek, hiszen ez több szempontból is vonzó. Exportfaktoring esetén a partnerkockázatot az adott országban lévő faktorcég viseli, az minősíti a céget, és vállalja a nemfizetést is – magyarázza. A gond csupán az, hogy a szövetségi tagság feltételei között a komoly tőkeigény mellett szakmai múlt és megfelelő nemzetközi forgalom felmutatása is szükséges, s e követelménynek a hazai faktorcégek zöme még nem felel meg. (VG)
A nemzetközi forgalomban tapasztalható fizetési fegyelem közel hasonló, mint Magyarországon, a fizetési határidők viszont kicsit hosszabbak.
