Meddig tart a forint kálváriája?
A forint tegnapi gyengülése feltehetően a múlt heti folyamatok utórezgése, nincs szó pánikszerű tőkekivonásról – mutat rá Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A forint-euró keresztárfolyam előreláthatólag 252–255 forintos szinten stabilizálódik az év végéig, de hosszú távú becslésre a közelgő országgyűlési választások miatt nem szívesen vállalkoznak az elemzők. Az év jelentős részében likviditásvezérelt erősödést lehetett tapasztalni, köszönhetően a nagy mennyiségben beáramló külföldi tőkének, most azonban megszűnni látszik a külföldi befektetők kockázatéhsége. Aggodalommal tölti el ugyanakkor a befektetőket, hogy a kedvezőtlen makroadatok és az euróbevezetés céldátumának eltolása következtében Magyarország letér a konvergenciapályáról. Ennek hatására jellemzően megrövidítették a befektetések átlagos futamidejét, és kevésbé kockázatos eszközöket választanak – tette hozzá Trippon Mariann. Felerősödhet a régión belül az országok közötti választás, előtérbe kerültek a fundamentumok is a befektetési döntéseknél. Az államkötvények másodlagos piacán nőttek a hozamok a hosszú lejáratok esetében. Jelenleg szétesett a kötvénypiac, nincs egyensúly a rövid és hosszú távú hozamok között – mondta Barcza György, az ING elemzője. A piac jelenleg keresi, milyen egyensúlyi hozamszint lenne rövid lejáratokon megfelelő. A szakértő 251 forintos árfolyamot tart valószínűnek év végéig. A külföldi befektetők nyíltan bírálták Járai Zsigmond MNB elnököt is, aki szerintük túlzásba viszi kormányellenes retorikáját. Kamatmeghatározó ülést tart nemsokára az EKB és az MNB is. Az EKB készen áll egy esetleges kamatemelésre – erre Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke egyértelműen utalt. Barcza szerint a magyar jegybanktól is emelést várnak a piaci szereplők, akik már be is árazták a kamatlépést.
