Növekvő gazdasági bűnözés
A gazdasági bűnözésről készített nemzetközi felmérést a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló és tanácsadó cég; a tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek 25 százaléka állítja, hogy a legutóbbi, 2003-as felmérés óta gazdasági bűncselekmény áldozata lett. A 2003-as adat még 39 százalék volt, a 2001-es pedig 27 százalék. Kelet-Európában a két évvel ezelőtti 37-ről 47 százalékra emelkedett ez az arány, globálisan pedig szintén 37-ről 45 százalékra.
A kedvező magyarországi trend persze aligha jelenti a visszaélések ritkulását, sokkal inkább a felderítésben lehet az eltérés – vélte Fekete Miklós, a hazai PwC vitás gazdasági ügyek üzletágának igazgatója. Jellemző az is, hogy a károsultak nem dicsekednek a történtekkel, még ha a felmérés anonim volt is. Ezt támasztja alá, hogy a bűntényt észlelő cégek itthon átlagosan 7,9 esetet regisztráltak két esztendő alatt, míg Kelet-Európában 6,7, globálisan pedig 8,8 az átlag.
A felmérés mintegy 3600 cégvezető válaszai alapján készült el – mondta el a tegnapi tájékoztatón David Wake, a PwC hazai könyvvizsgálói és üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa. A hazai helyzetet 75, az árbevétel alapján az 500 legnagyobb közé tartozó vállalat válaszai alapján értékelték. A magyar minta ágazati megoszlása aligha reprezentatív: a megkérdezettek közül 32 százalék a pénzügyi szektorban, 25 a szolgáltatásokban, 16 a kereskedelemben tevékenykedik.
A felmérés alapján a gazdasági bűncselekmények globálisan több mint kétmilliárd dolláros veszteséget okoznak. A magyar cégek átlagosan mintegy 170 millió forintos kárt szenvedtek el az utóbbi két esztendőben, míg globálisan ez az összeg 1,7 millió dollárra rúg. Itthon a cégek 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kár meghaladta az egymillió dollárt is, míg 2003-ban ez az arány csupán hét százalék volt.
Ami a visszaélések bekövetkezési valószínűségét illeti, igencsak nagy a valóság és az elképzelések közti különbség. Valószínűleg a nagy sajtóvisszhang okozhatja, hogy a vállalati vezetők a korrupció veszélyét meszsze túl-, míg a csalás, a lopás és hamisítás valószínűségét jóval alulbecslik. Az elkövetők 58 százaléka a vállalat alkalmazottja volt, egynegyedük pedig üzleti partner. A visszaélők 35 százaléka valamilyen vezetői beosztást tölt be, ötven százalékuknak felsőfokú végzettsége van, s mindössze öt százalékuk nő.
Ugyan az összkép némileg tényleg javult, a hazai vezetők túlzottan is optimistának tűnnek: 69 százalékuk úgy hiszi, nincs érdemi valószínűsége annak, hogy a következő öt évben cégük valamilyen visszaélés kárvallottja lesz. Így nem meglepő, hogy a vállalatoknak alig 27 százaléka kötött ilyen esetekre biztosítást.
