Romló fizetési figyelem
Az egyik legnagyobb szerepet a kereskedelem játssza a faktorcégeknél, bár részaránya az egyes társaságoknál komolyabb elmozdulást mutatott az elmúlt egy év alatt – mutatott rá Martinkó Károly az Akkord VF Rt. vezérigazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség alelnöke. Nehezen felmérhető az üzleti kockázat ebben az ágazatban, a beszállítóknak nem csupán a kereskedelmi láncok hazai gazdasági pozícióját kellene figyelniük, hanem a nemzetközi helyzetüket is – magyarázta Rédei Gabriella, a szövetség elnöke, a Next-Faktor vezérigazgatója, ám hozzátette: a beszállítók nincsenek abban a helyzetben, hogy válogatni tudjanak.
A kereskedelmet tartja a hazai faktoringpiac legfejlettebb részének Csáki Ferenc, a Magyar Factor Rt. vezérigazgatója, s bár kockázatilag kontrollálható területnek tekinti, kérdés, hogy a gomba módra szaporodó külföldi láncokat miként bírja el az ez a piac. Bizonyos cégek esetében romlik a fizetési, de leginkább az egyeztetési készség – osztotta meg tapasztalatait Kovács Judit, a HVB Faktor vezérigazgatója, amely cég portfóliójában egyébként igen jelentős aránnyal szerepelnek a kereskedő cégek. A kockázat növekedése a hosszabb fizetési határidőkben, a kompenzációk növekvő mértékében, illetve a szállítói kör fluktuációjában rejlik Ijgyártóné Ivanics Krisztina, a Budapest Bank termékmenedzsere szerint. A hitelintézet portfóliójában közel egyharmadot tesz ki a kereskedelem, s elsősorban az ágazatban legnagyobb súlyt képviselő áruházláncokat finanszírozza.
Nem csekély problémát jelent a piaci szereplők szerint, hogy a kereskedelmi láncok az éles verseny miatt folyamatosan nyomják le az árakat, ráadásul fennáll a visszáru kockázata is (minőségi kifogásokra hivatkozva a szerződésben foglaltnál kevesebb áru ellenértékét fizetik ki), amellyel szemben a faktorcégek nem tudnak védekezni. Ezt szem előtt tartva a Global Faktor az olyan termékek finanszírozását preferálja, ahol kicsi a visszáru kockázata, ilyen lehet például az üdítő- és a szeszes ital. Emellett ki kell választani azon kereskedelmi partnereket, ahol kontrollálható a kockázat – hangsúlyozta Zoller Róbert, a társaság elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: a cégnél 15–25 százalék között változik a kereskedelem részaránya. Hasonló stratégiát folytat a CIB Faktor is, amelynek portfóliójában 30 százalékot képvisel a kereskedelem. Mint Horváth Gábor kontrolling- és kockázatkezelési vezető fogalmazott: nem utasítják el a hipermarketeket, ám kiemelten kezelik a termékek jellegét – romlandó árut és akciós terméket eleve nem finanszíroznak. Azt mindenesetre kedvezőtlen tendenciának tartja Horváth Gábor, hogy romlik a fizetési fegyelem. Ennek kontrollját szükség szerint úgy erősítik, hogy készletzáloggal egészítik ki a biztosítékaikat, illetve még inkább górcső alá veszik a piaci szereplőket. Óvatosan közelít ehhez a szegmenshez a Kvantum Faktor, mint Máhrné Kazarecki Éva vezérigazgató rámutatott: termelő vállalatok beszállítását vállalják. A visszatérítések tetemes mértékét Martinkó Károly szerint csak a beszállítókkal szemben fölényes alkupozíciójú kiskereskedelmi láncok – esetleg etikai kódexben vállalt – önkorlátozó magatartása csökkenthetné a mainál alacsonyabb szintre.
A hipermarketláncok beszállítóit a faktorcégek többsége már csak hitelbiztosítóval együtt finanszírozza, sőt akad olyan is, amelyet még így sem. A hitelbiztosító belépése ugyanis korántsem jelent 100 százalékos garanciát – jegyezték meg egyes piaci szereplők –, hiszen ha minőségi reklamáció, üzleti vita adódik, akkor nem fizetnek.
A kockázatok ellenére a kereskedelem a jövőben is fontos területe marad a hazai faktorpiacnak, ahogyan Kovács Judit megjegyezte: a kieső cégek helyére mindig újak állnak, illetve további új áruházak nyílnak.
