Vaskos profitot hozó üzletek Közép- és Kelet-Európában
Még mindig igen komoly növekedési lehetőségeket kínál a változatlanul alulfejlett közép- és kelet-európai bankpiac az ott befektető nyugat-európai bankoknak, áll a Standard & Poor''s Londonban kiadott térségi szektorelemzésében, amely szerint az egyik legfejlettebb bankszektorú Magyarországon is csak az ötöde a kint lévő GDP-arányos lakossági hitelállomány az euróövezeti átlagnak.
A világ legnagyobb hitelminősítője szerint a nyugat-európai bankok által Közép- és Kelet-Európában végrehajtott stratégiai befektetések "kezdenek vaskos profitot hozó" üzletekké válni. Az anyavállalatok hazai környezete igen nyomott: az euróövezeti gazdasági növekedés éves átlaga az utóbbi négy évben 2 százalék alatt volt, ezen belül Németországban és Olaszországban 0,6 százalék. Emellett a 2 százalék körüli rövid távú kamatok - bár kedvező szintű adósságszolgálati teljesítményt biztosítanak - szűkre szabják a kamatmarzsokat, áll az S&P jelentésében.
A négy nagy közép-európai gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában - ugyanakkor tavaly átlagosan 4,75 százalék volt a GDP-növekedés üteme, Oroszországban pedig 6,8 százalék. A térség pénzügyi szektora viszont továbbra is alulfejlett: a teljes kint lévő hitelállomány a közép-európai országokban a GDP-érték 30 százaléka, Oroszországban a 20 százaléka. A Standard & Poor''s jelentéséhez fűzött egyik táblázat azt mutatja, hogy a teljes banki hitelkihelyezésen belül a lakossági hitelállomány az euróövezetben a GDP-érték több mint 50 százaléka, ugyanakkor a kelet-európai térség legmagasabb rátáját produkáló Magyarországon és Szlovéniában is csak kevéssel haladja meg ez az arány a 10 százalékot.
A hitelminősítő szerint azonban a térség által kínált fényes banki kilátások mellett e piacok működési kockázatai is még mindig magasabbak, mint Nyugat-Európában. A kockázati tényezők között említi a cég az eltúlzott magyar és lengyel költségvetési hiányokat, a 20 százalékos, vagy ahhoz közelítő lengyel, szlovák és horvát munkanélküliséget, valamint a nyugat-európaitól mélyen elmaradó jövedelmeket. A Standard & Poor''s számításai szerint Csehországban az egy főre jutó jövedelem a 15 régi EU-tagállam átlagának 70 százaléka, Lengyelországban és Szlovákiában a fele, Bulgáriában a 30 százaléka. Ennek következtében még mindig korlátozott azon lakossági fogyasztóknak a száma, akik meg tudják engedni maguknak a pénzügyi szolgáltatások, például a jelzálogkölcsönzők vagy az alapkezelők igénybe vételét.
Mindemellett a hitelkihelyezés gyors növekedése - különösen a lakossági banki szektorban - az alacsony kihelyezési rátával együtt is potenciális kockázati forrás, mivel a magánszemélyek a múltban nem szereztek hitelfelvételi tapasztalatokat, a hitelmúlt-vizsgálat így kezdetleges szakaszban jár. A bankok ennek ellenére - hogy megszilárdítsák kapcsolatukat fogyasztói bázisukkal - "egymáson átesve" kínálnak jelzálogkölcsönt, fogyasztói hiteleket, autóvásárlási hiteleket és hitelkártyákat, áll a jelentésben. A cég szerint mindazonáltal Közép- és Kelet-Európa a következő tíz évben erős jövedelemtermelő térsége lesz a nyugat-európai befektetőknek, különösen azoknak, amelyek hosszú távú stratégiát dolgoztak ki a régióra, mivel a vagyoni szakadék Kelet- és Nyugat-Európa között fokozatosan szűkül.
A térségi bankszektor átalakítása folytán a nyugat-európai kézbe került bankok költség-bevétel rátája az elmúlt öt évben 70-80 százalékról 50-60 százalék közé csökkent. A legtöbb külföldi tulajdonú kelet-európai bank sajáttőke-arányos megtérülése most már 20 százalék feletti, a magasan tartott tőkemegfelelési mutatók ellenére is, áll a Standard & Poor''s térségi banki jelentésében. (MTI Eco)
