Vegyes kamarák a határon túl
A jövő esztendő újdonságot hoz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külpiaci tevékenységében. Megalakulnak, és elkezdik működésüket az első vegyes kamarák, kísérletképpen először két olyan helyszínen, ahol a legnagyobb igény mutatkozott ez iránt a magyar kamarai tagok részéről – tudtuk meg Radetzky Jenőtől, az MKIK nemzetközi ügyekért felelős alelnökétől.
Az, hogy elsőként Zágrábban, illetve Kolozsvárott állnak fel ezek a vegyes kamarák egyenesen következik az MKIK külgazdasági stratégiájából. Ez ugyanis nagyon határozott irányvonalat képvisel: nevezetesen azt, hogy a kereskedelemfejlesztés terén végzett tevékenységükkel, az ebbe a sorba illő szolgáltatásaikkal elsősorban a magyar kis- és középvállalati szektort igyekeznek szolgálni, az ebbe a körbe tartozó vállalkozások nemzetközi kapcsolatait szeretnék erősíteni. Már csak azért is, mert a mára kialakult duális magyar gazdaságban a multinacionális cégeknek, illetve a nagyvállala-
toknak önálló nemzetközi kapcsolataik vannak, ebben az MKIK kisebb szerepet játszik. Egy másik megközelítésben pedig elsősorban speciális földrajzi területeken igyekszik a kamara ilyen tevékenységet végezni: főleg azokban az országokban erősitik a kamarai jelenlétet, amelyek elérhetők a kkv-k számára – fejtette ki Radetzky Jenő.
Ez idáig másként volt az MKIK-nál: azt követően ugyanis, hogy megszűnt a kötelező kamarai tagság, s beszűkültek a források, tagozati rendszert alakítottak ki. Azokban a viszonylatokban, ahol különösen nagy vállalati igényt tapasztaltak, szakmai tagozatokat hoztak létre. Elsősorban már itt is a határ menti – Kárpát-medencei – országok domináltak, illetve olyan távolabbi, nagyobb államok, amelyekkel hagyományosan is szorosabbak voltak a magyar kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok.
Ez utóbbiakra lehet példa a spanyol, az orosz tagozat, vagy éppen az idén megalakított kínai – mutatott rá az alelnök. A határ menti országokban működő tagozatokat pedig már eleve „terepre” vitték: a területi kamarák működtetik, azaz a román tagozat a Békés megyei, a szlovák a Nógrád megyei, az ukrán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a horvát és bosnyák pedig a Baranya megyei kamaránál operál.
Ezek a szakmai tagozatok jelentették a kiindulópontot a vegyes kamarák alapításához – vázolta fel a folyamatot az alelnök, hozzátéve: az idén azt tapasztalták, hogy tovább kell lépni. Úgy látták ugyanis, hogy a magyar kkv-szektor erőteljesen jelen van a szomszédos országokban, s ez az eddigitől eltérő lobbitevékenységet és érdekképviseletet követel meg. Ennek alapján dolgozták ki a vegyeskamarai rendszert, s döntöttek arról, hogy próbaképpen jövőre Horvátországban és Romániában startolnak.
E két felállítandó kamarára az MKIK-ban úgy tekintenek, mint a magyar kamarai rendszer 23 területi kamarája mellett létrejövő határon túli – egyenjogú – kamarákra.
Az időzítés megfelelő volt, részint az is mutatja ezt, hogy a vegyes kamarák ráépíthetők a kormányzat Szülőföld programjára, részint pedig az is, hogy kedvező volt a kormányzati visszacsatolás is: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelentős forrást ígért e kamarák létrehozásához és jövő évi üzemeltetéséhez – mondta Radetzky Jenő. Ennek tudatában szeretnék már januárban elindítani mindkét kamarát. Az újonnan megalakuló vegyes kamarák a fogadó ország egyesülésről szóló törvénye alapján működő, helyi kamarának számító szervezetek lesznek. Ez egyik helyen sem lesz unikum, hiszen mindkét országban működik a vegyeskamarai rendszer.
A zágrábi, illetve kolozsvári vegyes kamara feladata túlnő majd a kereskedelemfejlesztésen – vázolta a feladatokat az MKIK alelnöke. Egyben a fogadó országban megtelepedett magyar befektetők lobbiszervezeteként is működik majd. Ellátják a magyar vállalkozókat helyi és naprakész információkkal, s beágyazódva a fogadó országok gazdasági életébe, komoly érdek-képviseleti tevékenységet is végeznek majd.
Ilyen értelemben többet kínálnak majd, mint a mostani külföldi kereskedelmi képviseletek. E két relációban azért is lesz fontos a működésük, mert látható, hogy a magyar gazdaságpolitika nem tud megfelelő forrásokat biztosítani a kereskedelemfejlesztésre, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) ismét átalakulóban van, személyi állománya is szűkül.
Ugyanakkor a meglévő MKIK-tagozatok is megmaradnak. Egyelőre a felállítandó vegyes kamarák magyarországi szervezeteiként segítenek. Ha a tagság részéről igény és finanszírozási készség mutatkozik, akkor később akár tovább is erősödhetnek.
Kamarai tagozatok
-magyar–arab-magyar–horvát–bosnyák
-magyar–szerb–montenegrói
-magyar–román
-magyar–spanyol
-magyar–szlovák
-magyar–szlovén
-magyar–török
-magyar–ukrán
-magyar–orosz
-magyar–kínai
-magyar–horvát–bosnyák
-magyar–szerb–montenegrói
-magyar–román
-magyar–spanyol
-magyar–szlovák
-magyar–szlovén
-magyar–török
-magyar–ukrán
-magyar–orosz
-magyar–kínai Külképviseleti rendszerek – nemzetközi gyakorlat
- 1. Kamarai: ahol teljes körű a kamarai tagság, s minden országban magas létszámú kereskedelmi képviseletet működtetnek a kamarák
- 2. Vegyeskamarai: a kormányzat és a kamarák összefogásával működtetik a képviseleteket
- 3. Állami: teljes egészében az állam vállalja magára a feladatot
Megjegyzés: az Európai Unióban az 1. és a 2. rendszer dominál.-->
