A Molé lehet az állami pakett
Impozáns megoldást találtak a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. képviselői arra, miként adhatja el az állam a még birtokában lévő Mol-részvényeket úgy, hogy az a lehető legjobban illeszkedjék az olajipari társaság stratégiájába. Az olajcég és a privatizációs szervezet képviselői a kormány szerdai döntését követően tegnap szerződést írtak alá a vételi jogról. A szerződés az ÁPV Rt. igazgatósága jóváhagyó határozatával lép hatályba, várhatóan még decemberben – közölte Mol tegnap a tőzsde honlapján.
A szerződés alapján az olajcég a még állami tulajdonban lévő pakettből (11,73 százalék) az alaptőke 10 százalékának megfelelő csomagra (10 898 525 A sorozatú részvény) szerzett vételi jogot. A részvények két opciós időszakban hívhatók le: 2005. december 10–30. között 3 százalék (3 269 558 darab), 2006. május 1. és október 27. között pedig valamennyi részvény (7 százalék, illetve amennyiben az idén nem él az olajipari társaság az opcióval, 10 százalék). A Mol Rt. a részvényekért a Budapesti Értéktőzsdén az aláírást, illetve a lehívást megelőző 90 kereskedési nap súlyozott átlagára közül a magasabbat köteles megfizetni opciója érvényesítése esetén.
A megállapodás szerint a Mol az ügylet keretében megszerzett részvényekre átruházási korlátozásokat vállal: 2015. december 31-ig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el azokat. Az opciós szerződés által nem érintett állami részvénycsomagot (az alaptőke 1,73 százaléka) a kormányszóvivői tájékoztatás szerint később nyilvános belföldi értékesítés keretében kisbefektetőknek kínálják fel.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a részvények megvásárlásának lehetősége hosszú távon biztosítja a társaság stabilitását stratégiájának végrehajtásához, és csökkenti a jelentős részvénycsomag piaci értékesítésével járó kockázatot mind a magyar állam, mind a Mol többi részvényese számára. Ugyanakkor az opciós megállapodás az olajcég számára megfelelő pénzügyi rugalmasságot is biztosít, s erre szüksége lehet a stratégiájában meghirdetett növekedéshez szükséges tranzak-ciók végrehajtásához.
Az állam abban az esetben, ha a Mol már decemberben él vételi jogával, közel 70 milliárd forinthoz jut hozzá a háromszázaléknyi részesedés értékesítésével. A teljes pakett piaci értéke a szerződéskötés előtti 90 nap súlyozott átlagárán mintegy 270 milliárd forint.
A Mol-részvények tegnap 19 990 és 20 600 forint közötti ársávban forogtak a BÉT-en. A papír 20 595-ön fejezte be a napot.
A Mol–ÁPV megállapodás több szempontból is kedvezőnek értékelhető – közölte érdeklődésünkre Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője. Túl azon, hogy megszűnik az a bizonytalanság, amelyet az állam eladási szándéka jelentett, a részvények megvásárlása közvetlenül is hozzájárulhat a cég értéknövekedéséhez. Pletser szerint ugyanis a Mol esetében 30–40 százalék közötti eladósodottság mellett lehet optimális tőkeszerkezetről beszélni. Jelenleg a cég nettó eladósodottsága a harmadik negyedéves gyorsjelentés alapján 20 százalék, amelyet a hét elején meghirdetett, 2010-ig szóló stratégia szerint az évtized végéig 30 százalékra kívánnak emelni. Ha a Mol él vételi jogával – s Pletser Tamás szerint ez már decemberben megtörténik – az eladósodottsági mutatók nőnek, s a társaság tőkeszerkezete közelíthet az optimálishoz. További érdekes fejleményt jelenthet, hogy mit tesz az olajipari cég az így megszerzett papírokkal. Ha decemberben lehívják az opciót, a Mol sajátrészvény-állománya várhatóan eléri a törvényi maximumot, a tíz százalékot, valamit lépni kell tehát annak érdekében, hogy a fennmaradó hét százalék is lehívható legyen. Erre egy lehetőség az, ha az így megszerzett részvényeket bevonják, tovább emelve a részvényesi értéket. Tény azonban, hogy a várható lépések előrevetítéséhez egyelőre nincs elegendő információ – tette hozzá az elemző.
