Agrár-katasztrófaalap júniustól?

Európai uniós jóváhagyásra vár a kormány száz lépés programjában bejelentett agrár-katasztrófaalap – tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Ha elfogadják, a törvény tavasszal kerülhet a parlament elé, és legkorábban júniustól léphet hatályba. Ez fél év késést jelent az eredetileg bejelentett, ez év januári határidőhöz képest. A tervezet szerint a biztosítók által nem vagy csak nagyon drágán lefedett belvíz-, aszály- és fagykárok esetén fizet az alap, amelynek tőkéjét felerészben az állam, felerészben a gazdák állják. A költségvetés 1,4 milliárd forintot különít el az alap létrehozására, amelyet a befizetésekkel párhuzamosan növelnének. A tervezet szerint egy hektár szántóföldre 1000, ültetvényre 3000 forint lesz az éves díj.

A hazai agrárbiztosítási piac a biztosítási díjak állami támogatásának 2003. évi eltörlése óta kevesebb mint a harmadára esett viszsza. 2004-ben az iparág teljes bevétele 6,8 milliárd forint volt a Mabisz adatai szerint, miközben korábbi években jócskán húszmilliárd felett volt. Mivel a társaságok nem szeretnek számokat kiadni az agrárbiztosításból származó tényleges bevételükről, pontos adatok híján csupán a piaci részesedésük alapján lehetne megbecsülni azokat. Az agrárbiztosítási piacot jelenleg négy biztosító – a Generali-Providencia, a K&H Biztosító (volt Argosz), az OTP-Garancia és az Allianz – képviseli. Összességében is minimális súlyt képvisel a szegmensben szintén aktív, több mint két tucat regionálisan, nonprofit elven működő mezőgazdasági biztosítóegyesület, miután a „négyek” gyakorlatilag a teljes piacot lefedik.

A támogatások megszűnése óta csak azok a termelők engedhetnek meg maguknak biztosítást, akinek tőkehelyzete megfelelő. Mivel a biztosítók a fagyra és az aszályra csak igen drágán, a belvízre pedig egyáltalán nem fedezik a kárt, az állami alap nem befolyásolja majd piaci versenyüket.