Alakulgató tőzsdeszövetségek
A Euronext NV, Európa második legnagyobb tőzsdéje nem tesz ajánlatot az LSE átvételére, mivel a francia, belga, holland, portugál és a londoni származékos tőzsdét, a LIFFE-t működtető páneurópai Euronext részvényesei túl magasnak tartják az LSE-részvények árát – számolt be a brit Mail On Sunday. A Deutsche Börse részvényesei már tavaly elvetették az LSE megvásárlását, mivel ők is magasnak tartották az akkori részvényenkénti 530 pennys árat.
Az ausztrál Macquarie legutóbb, január 10-én, LSE-részvényenként 580 pennyt, öszszesen 1,5 milliárd fontot ajánlott. London viszont az ausztrál ellenséges kivásárlást elutasítja, már a decemberi kivásárlási próbálkozást is kicsinyesnek nevezte és részvényeseinek az „olcsó ajánlat” elutasítását javasolta. A Macquarie a legújabb, január 10-ei 580 pennys javaslatát az „utolsó ajánlatnak” nevezte, amelynek határideje január 31-én 15 órakor jár le.
Az LSE kitűnő eredményei mellett a felvásárlás körüli találgatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a Londoni Értéktőzsde részvényei 55 százalékkal erősödtek 2004. december 10-e óta. A Macquarie 580 pennys ajánlata jóval alacsonyabb az LSE részvényeinek áránál, amelyek a múlt héten 615 pennyt is értek.
A legújabb értesülések, valamint a London és Párizs között előállt helyzet szerint a legvalószínűbb európai tőzsdefúzió a Euronext és a Deutsche Börse között jöhet létre. Ám ezek a tárgyalások is lelassultak, szakértők szerint „jegelik” őket. A még kezdeti szakaszban lévő Párizs–Frankfurt tőzsdetárgyalások nemcsak anyagi vagy szabályozási, hanem presztízsjellegűek is. Vita van Párizs és Frankfurt között arról, hogy melyik ország illetékes felügyeleti szerve alá tartozzon a közös börze, milyen üzleti-működtetési modellt válasszanak és a presztízskérdés: hol legyen a székhely?
A mi régiónkban fel sem merül a kérdés, hogy ne bővüljön a tőzsdeszövetség. A jól működő Bécs–Budapest tengely mellé keresnek egy erős harmadikat, és persze ez Varsó lenne. Ám a lengyel tőzsde esetleges partnerségét a regionális börzében egyelőre az akadályozza, hogy még nem privatizálták. Ez a jelenlegi állás szerint nyárig bekövetkezhet. Bécs már együttműködési megállapodást írt alá a zágrábi börzével, előrehaladott tárgyalások folynak Ljubljanával és más szomszédos országok tőzsdéivel is.
Ebben az esetben is felmerült a székhely kérdése, amely szintén presztízsügy. Szakértők úgy vélik, ha Budapesten lenne a központ, megharagudna Prága, ha Prága lenne a székhely, megharagudna Budapest, és minden esetben Bécs is, így úgy vélték: legyen Pozsony, akkor mindenki egyformán haragszik majd a szlovákokra. Ám mint Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. vezetője a Világgazdaságnak elmondta, egyelőre a globalizált világban nem a székhely a fontos, hanem az, hogy meglegyen a harmadik pillér Budapest és Bécs mellett, például az erős Varsó. A tőzsdeszövetség kiterjesztéséről Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója pedig lapunknak elmondta: Budapest és Bécs között folyamatos az együttműködés, ennek következő lépéséről január 25-én számolnak be.
