Emelkedhet a svájci alapkamat
A jövőben várhatóan nem reagál olyan hevesen a makrogazdasági adatokra a Svájci Nemzeti Bank, mint tette azt 2005 decemberében, amikor is a dinamikus gazdasági növekedés hatására 15 hónap után először módosította a svájci irányadó kamatszintet a monetáris hatóság, a korábbi 0,75-ról egy százalékra. A jegybanki alapkamat óvatos, s kiszámítható növelésére számít a piac: a Reuters által a múlt héten megkérdezett 22 elemző ez év végére 1,75 százalékos kamaszintet prognosztizál.
A svájci gazdaság számára optimális, egyensúlyi kamatszintet átlagosan 2–2,5 százalékra teszik a felmérésben részt vevő szakértők. Ám ez a becslés egyre alacsonyabb lesz, több elemző ugyanis már 2 százalék alatti szintre teszi az ideális kamatszintet. Ez azonban még mindig meghaladja a jelenlegi egyszázalékos alapkamatot, így a márciusi kamatmeghatározó ülésen várhatóan kamatot emel majd a svájci jegybank.
A monetáris szigorítás érzékenyen érintheti a magyar lakosságot is, miután a lakás- és fogyasztási hiteleken belül a svájcifrank-alapú termékek kiugróan nagy hányadot képviselnek. A magasabb kamat ugyanis megdrágítja a svájci bankok forrásait, ezért növelniük kell a hitelkamatokat, ha a hitelintézetek tartani kívánják a kamatmarzsot.
A magyar lakosságnál 2005 novemberében összesen 3276 milliárd forint összegű hitelt tartott nyilván a jegybank: ebből 2319 milliárd a forint-, 957 milliárd pedig a devizahitel. Ez utóbbiból viszonylag kis szeletet hasít ki az euró, ugyanis a devizaadósság közel 90 százalékát a svájcifrank-alapú kölcsönök teszik ki. A fogyasztási hitelek közül a szabad felhasználású jelzáloghiteleken belül a legnagyobb, 67,7 százalék a svájci frankban nyilvántartott kölcsönök aránya, a személyi kölcsönnél, illetve az áruhitelnél ez az arány 20 százalék alatt van. A lakáshiteleknél 18 százalék körül mozog a svájcifrank-alapú tételek aránya.
