Külföldi dominancia az európai bankokban
Miközben Brüsszelben arról beszélnek, hogy a határokon átnyúló bankfúziók aránya Európában mennyire alacsony, a Deutsche Bank (DB) egyik frissen kiadott tanulmányából éppen az derül ki, hogy a külföldi bevételek aránya a belföldi hitelintézetek forgalmában igen magas: a 25 legnagyobb európai banknál ez mintegy negyven százalék. Ez az arány az ezredforduló óta nemigen változott, viszont a külföldi részesedések között az európai, ám más országból származó bevételek mértéke a 2000. évi 48 százalékról 2004-re 56-ra nőtt – írja a
Neue Züricher Zeitung. Ez némileg ellentmond az ír származású Charles McCreevy európai uniós versenyjogi biztos azon kijelentésének, miszerint mivel Európában a határon átnyúló bankfúziók aránya alacsony – utalva a tagországok bankpiacának külföldi fúziókat megakadályozó zártságára –, nem beszélhetünk egységes uniós pénzpiacról.
Tavaly a határon túli tulajdonosok részaránya is nőtt. Mint ismeretes, 2005-ben zajlott az UniCredito–HVB fúzió, de akkor kebelezte be az Ír Nemzeti Bankot a dán Danske Bank, az Abbey Bankot a spanyol Santander, s ugyancsak tavaly szerezhette meg az olasz Banca Antonvenetát a belga ABN Amro Bank.
A felmérést készítő hitelintézet igazgatója, Josef Ackerman azt a nézetet képviseli, hogy az európai pénzügyi piac integrációnak örvend. Stratégiáját tekintve ezen az állásponton van láthatóan a svájci lakossági óriásbank, az UBS is, amely az utóbbi időben vagyonkezelési üzletágának erősítésére kisebb határon túli akvizíciók sorát hajtotta végre.
A DB elemzése rávilágít egy érdekes momentumra is: a bevételek nagymértékű külföldi részaránya nem segíti egyértelműen a célintézetek eredményességének növekedését.
