Lakás-takarékpénztárak - jobb feltételek jönnek
Február végére elkészülhet és várhatóan áprilisban hatályba is lép a hazai lakás-takarékpénztárak működését szabályozó módosított kormányrendelet – közölte lapunkkal Gergely Károly, a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke, a Fundamenta-Lakáskassza Rt. elnök-vezérigazgatója.
A tervezett módosítások tovább bővítik az ügyfelek és a pénztárak lehetőségeit, bár a konkrét változásokról még folynak az egyeztetések a pénztárak és a Pénzügyminisztérium, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete között.
Az egyik módosítás értelmében csökkenhet a kötelezően előírt egyéni teljesítménymutató (etm) mértéke: a jelenlegi 0,8 helyett 0,5-es értéket írnának elő a kiutalás feltételeként.
Az ügyfelek szempontjából további könnyítést jelentene, ha az előírt megtakarítás-hitel arány a jelenlegi 50-50 százalékról a hitel javára mozdulhatna el. A jövőben érvényes mértékről még nem született megegyezés a pénzügyi tárcával és a felügyelettel, ám a kötelezően előírt megtakarítási arány várhatóan 30 vagy 40 százalékos lehet. Gergely Károly rámutatott: ez a módosítás új tarifák bevezetését is feltételezi, és megjelenhet több, különböző betéti és hitelkamattal kínált konstrukció is.
Az új rendeletben megjelenik a számlavezetési díj is, bár ezt a költséget – igaz, nem ezen a néven – az ügyfélnek eddig is viselnie kellett. A díj mértékében is várható változás: az eddigi évi maximum ezer forint helyett a jövőben kétezer forintot számíthatnak fel ilyen jogcímen a pénztárak.
A pénztárak el kívánják érni a lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó szabályok módosítását is. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis, ha az ügyfél nem igazolja a kiutalt összeg lakáscélú felhasználását, akkor a pénztárnak fel kell mondania a szerződést, még akkor is, ha egyéb szempontból szerződésszerűen teljesítő ügyfélről van szó. Ez az eljárás pedig – emlékeztetett Gergely Károly – több esetben oda vezet, hogy a felmondást követően az addig jól fizető ügyfél már nem tudja teljesíteni hirtelenjében megnőtt kötelezettségeit, sőt, kiadási ütemezésének felborulása miatt az egyéb kölcsöneinek törlesztése is veszélybe kerül.
Az ilyen esetek kivédését a pénztárak szerint az a megoldás szolgálhatná, hogy a lakáscélú felhasználást igazolni nem tudó ügyfelekkel szemben megfelelő mértékű büntetőkamatot számítanának fel. Ebben az esetben az hitelt felvevőt még nem fenyegetné a fizetésképtelenség veszélye, viszont érdekeltté válna abban, hogy a rendelkezésére álló öszszeget – és annak részeként az állami támogatást – valóban igazolható lakáscélra fordítsa.
A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény egyébként – az év végén végrehajtott módosítások egyik elemeként – januártól lehetővé teszi a pénztáraknak az azonnali kölcsön nyújtását is. Ezt a lehetőséget viszont – mutatott rá Gergely Károly – azoknak az ügyfeleknek biztosítják majd, akik rendszeres megtakarítóként már bizonyították hitelképességüket.
A két hazai piaci szereplő – a Fundamenta-Lakáskassza Rt. és az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. – 2005 első fél évének végén több mint 950 ezer szerződést kezelt, közel ezermilliárd forint szerződéses összegben. A pénztárak eddig az időpontig 250 ezer ügyfélnek folyósították az állami támogatással és kamattal megnövelt megtakarítást, illetve a szerződéses összeget. Június végén a pénztárak ügyfeleinek lakáskölcsön-állománya 17,5 milliárd forintot ért el.
